Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
SZEMLE - Márfi Attila: Tanulmánykötet a roma holokausztról. A lágerek népe. Névtelen romák holokausztja
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53 401-404 Pécs, 2015 Tanulmánykötet a roma holokausztról A lágerek népe. Névtelen romák holokausztja (Szerkesztő: Márfi Attila, Kiadó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Janus Pannonius Múzeum, Megjelent: Pécs, 2014., Terjedelem: 286 p., Index: ISBN 978-963- 9873-37-7, Nyomda: SZ. K. STÚDIÓ KFT. Pécs) Márfi Attila e-mail: attila.babyli@gmail.com A 2014-es Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából, a Miniszterelnökség Civil Alapja jóvoltából jöhetett létre ez a kiadvány. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata sikeres pályázatát követően valósulhatott meg egy összetett Roma Holokauszt program: egy Roma Holokauszt Emlékkonferencia, az ebből készült konferenciakötet és egy emlékkiállítás. Bár mind a három szakmai feladat műfajilag is különbözik egymástól, az ismert borzalmas eseményekre való kegyeletteljes emlékezésen kívül összeköti őket az a szakmai elképzelés is, ami több-kevesebb sikerrel megvalósult a rendelkezésre álló rövid időn belül. A kötet anyagi, erkölcsi támogatói között többek közt Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, a Dél-Pannon Múzeumokért Közhasznú Egyesület és természetesen a Janus Pannonius Múzeum is megtalálható. (A projektben a Janus Pannonius Múzeum több munkatársa is részt vesz. Ahogy a most ismertetésre kerülő kötetnél, a szerkesztő bizottságban, de a szerzők között is találunk muzeológusokat.) Ha a most már bőségesnek mondható, cigányságtörténettel foglalkozó kiadványköteteket tekintjük, akkor ez a kötet kiemelt helyet foglalhat el e szakterületen belül. A roma holokauszttal foglalkozó szociográfiák, antológiák és politológiai kiadványok, visszaemlékezések mellett ez a kötet zömében történészek munkáját tartalmazza, mondhatni úttörő kezdeményezésként. S abban is újszerűnek bizonyul ez a kiadvány, hogy a kiváló, országosan is ismert történész-szerzők bizonyos szinten tabuként kezelt területeket elemeznek. Itt fontos megemlíteni a Márfi Attila által szerkesztett Cigánysors I., Cigánysors II. című kiadványokat, amelyek által megismerkedhetünk - az itt közölt írások közvetítésével - az együttélés különböző korszakainak társadalmi és politikai döntéseivel is. Ugyanis hazánkban a cigányság megjelenését követően, szinte folyamatosan megfogalmazódtak a velük kapcsolatos különböző szintű rendtartások és szabályozások. A cigányságot nemcsak a történelmi Magyarországon, de egész Európában is idegen
