Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Gáti Csilla - Bertók Gábor: ARCLAND projekt 2010-2015. A JPM Régészeti Osztályának nemzetközi pályázata

ARCLAND projekt 2010-2015 393 és nem utolsó sorban olcsóbb eljárásai közé tartozik. Ily módon sikerült az elmúlt évek­ben több neolitikus körárkot felmérnünk, de a majsi csatatérkutatásban is hasznosítot­tuk. Épített jelenségek esetében nagyobb sikereket tudtunk elérni a földradaros vizsgála­tokkal. A műszert városban, zárt térben is jól tudtuk alkalmazni, az eredmények értelme­zése azonban nem mindig olyan egyértelmű, mint a mágneses mérések esetében, mivel ebben az esetben több ismeretlen tényezővel rendelkezünk (talaj minősége, nedvesség- tartalma, bolygatottsága is befolyásolja a mérési eredményeket), és a felmért terület maga is több esetben több korszakban bolygatott, átépített volt. 2012 márciusában végeztünk lidarfelmérést a megye területén. A lidar vagy légi lézerszkennelés során egy repülő platformról kibocsájtott lézersugarak visszaverődésé­ből lehet nagyfelbontású terepmodellt kapni, akár növényzettel sűrűn borított terepen is. A megye területén a pályázat keretein belül eddig 140 km2 felmérésére történt meg. Az adatok feldolgozása még jelenleg is folyamatban van. Az eredményeket későbbi kutatá­sok során tudjuk alkalmazni, hiszen sík területeken mintegy 30-40 cm felbontású terep­modellt kaptunk. A terepmodellen megjelenített kisebb-nagyobb anomáliák a korábbi korok bolygatásaira utalhatnak. Az erdős területeken más módszerekkel ilyen pontossá­gú adatokat nem tudnánk kapni, mint azt a Jakab-hegy példája is mutatja. Eredmények Az elmúlt 9 év légirégészeti kutatásainak köszönhetően több korszakról változtak meg az alapvető ismereteink a térségben: a korábban csak szórványosan ismert nagy méretű neolitikus (Kr. e. 5000-4300) körárkokról ma már tudjuk, hogy „tömegével” jelen voltak. Ezeknek az összetett szerkezetű, többszörös árokrendszerekkel kialakított földműveknek a megléte igen összetett társadalmi szerkezetre utalhat. A megyében fel­fedezett körárkok száma mára eléri a 18-at. A legjelentősebb ezek közül talán a Személy község határában egymás mellett talált két földmű; a nagyobbik, többszörösen árkokkal kialakított szerkezet méretei elérik az 530x390 métert, a tőle délre fekvő kisebbik árok­rendszeré pedig a 170x 155 métert. A légifelvételek nyomán, a területen végzett geofizi­kai kutatásokkal pontosítottuk a földművek szerkezetét. Bár 2006-ban és 2008-ban is történtek kisebb mértékű szondázó ásatások az érintett részen, a jelenségek pontos funk­cióját és egymáshoz viszonyított időbeliségét még nem sikerült tisztáznunk. Ugyancsak újdonság volt annak a felismerése, hogy a kora bronzkor időszakában (Kr.e. 2500-2000) az akkor élt közösségek az eddig ismertnél jóval nagyobb számban dombvégeken kialakított erődítésekkel határolták le településeiket, melyek nyomai jelenleg is a lábunk alatt hevernek. Mai tudásunk alapján legalább 20 ilyen erődített telep volt megyeszerte, de várhatóan még több ilyen földmű előkerül majd. 2009 óta folyik a mohácsi csatatér kutatása a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadszíntérkutató Csoportjával együttműködve. Az elmúlt évek kutatásai során úgy tűnik, hogy sikerült tisztázni a forrásokban is említett Földvár falu helyét, melynek hatá­rában a csata jelentős része folyt. 2013-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékével közös kutatást kezdtünk a Tolna megyei Szakcs és Dalmand határában található római kori város terü­letén. A kutatás során a légifelvételek mellett geofizikai méréseket és terepbejárásokat is végeztünk.

Next

/
Thumbnails
Contents