Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Gáti Csilla - Bertók Gábor: ARCLAND projekt 2010-2015. A JPM Régészeti Osztályának nemzetközi pályázata
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53 391-400 Pécs, 2015 ARCLAND projekt 2010-2015 A JPM Régészeti Osztályának nemzetközi pályázata Gáti Csilla — Bertók Gábor Janus Pannonius Múzeum H-7621 Pécs Káptalan utca 5. e-mail: gatics@gmail.com , bertokgabor@yahoo.co.uk Bevezetés A Janus Pannonius Múzeum 2005 és 2007 közt részt vett az Európai Unió Culture 2000 programja keretén belül megvalósult European Landscapes - Past, Present and Future (Európai tájak múltja, jelene, jövője) című pályázatban, amelynek fő célja volt - több más uniós tagállam szakintézményeinek együttműködésével -, hogy az ún. roncsolásmentes régészeti módszerek gyakorlati hasznát és a kutatásokban elért eredményeit bemutassa. Szűkösebb anyagi keretek között, de a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával a pályázat lezárulta után is folytatódtak kutatásaink az intézmény keretein belül. 2010 óta újult erővel tudjuk folytatni a megkezdett kutatásokat, mivel az intézmény társpályázóként részt vesz az Európai Unió Culture 2007 - ArchaeoLandscapes Europe (röviden ARCLAND) ( http://www.arcland.eu ) programjában, jelenleg mintegy 74 külföldi intézménnyel együtt. A pályázat lényege, hogy a korábbi Culture 2000-es pályázat alapelveit továbbfejlesztve egy összeurópai hálózatot hozzon létre az örökségvédelmi szakemberek között, erősítse a közönségkapcsolatokat a tudományterület felé, és a legújabb távérzékelési- és egyéb roncsolásmentes módszerek használatát népszerűsítse. E pályázatunkhoz az önrészt szintén a NKA biztosítja. Az ArchaeoLandscapes pályázat 2015 szeptemberében zárul, teljes költségvetése eléri az 5 millió eurót, melyből a Janus Pannonius Múzeum programja 105 ezer eurót tesz ki. Kutatási módszerek Kutatásaink alapjául a légifelvételek rendszeres készítése és kiértékelése szolgál. A régészeti célú légifényképezés mára sok európai országban az egyik alapvető, rendszeresen alkalmazott lelőhely-felderítő módszerré vált. Történelmi, újabban pedig inkább pénzügyi okok miatt Magyarországon a régészeti légifelderítés csak az utóbbi két évtizedben kezdett lassan teret nyerni. A légifelderítés útján szerzett információk a régészeti lelőhelykutatás lehetőségeit, hatékonyságát rendkívüli mértékben megnövelik. A neolitikumtól kezdve egészen a
