Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
NÉPRAJZ - Kistelegdi István - ifj. Kistelegdi István: Az építészettörténettől az épületenergetikáig. Az egykori pécsi Megyeháza, a mai Modem Magyar Képtár rekonstrukciója és bővítése
AZ ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETTŐL AZ ÉPÜLETENERGETIKÁIG 305 A terv Folytatván az értékes műemléki együttes akciótörténetét, 1999-ben került hozzánk a tervezési feladat - mivel Péter barátom eltávozott az élők sorából, igen-igen fiatalon -, s elkészítettük a többváltozatos tanulmánytervet, amelyből az udvar süllyesztett részének üvegtetővel való lefedésével bővített megoldás emelkedett ki. Az országos műemléki tervtanács is az előzőekben leírt változatot javasolta a megvalósításra, s a zsűri dicsérettel fogadta el a bemutatott tervváltozatot. Ezen változatban a műemléki együttes teljes értékű rekonstrukciója, hasznosítása új bővítéssel egészítődik ki az északi mélyudvar acélszerkezetes üvegtetővel történő lefedése révén, valamint az extravagáns, felújított és megerősített barokk tetőtér teljes felújításával. Mindkét építészeti akció hozzáadás, értéknövelő tényező: mind a belső tér fúnkcionális rekonstrukciójával, mind pedig az épület külső tömegbeli megjelenését illetően a múlt és a 20-21. századforduló szerves találkozásával állhatunk szemben. Nem véletlen, hogy ez a változat nyerte el a műemlékvédelmi, örökségvédelmi országos szintű tervtanács tetszését és javaslatát a megvalósításra. A bővítések kettős célt szolgálnak, egyrészt a nagymennyiségű műtárgy állomány kulturált raktározási feltételeinek javítását (ezáltal az értékes barokk terek bemutathatóvá válnak a közönség számára, s nem raktárként funkcionálnak), másrészt a mennyiségi bővítés egyben minőségi is, gondoljunk csak a különleges szépségű barokk tetőszerkezet látványára, vagy az északi üvegtető alatti kiállítóterek, galériák áttetsző tereire. A funkcionális hasznosítással egyben hosszú távon védetté válik a 270 éves barokk tetőszerkezet műemlék együttese. Az épület megközelítése két módon lehetséges, a Papnövelde utca irányából, a barokk kapuzaton át muzeológiai céllal, valamint a 2. emeleti szinten, az udvar felől, végighaladva az üveghomlokzat, s azon át felvillanó belső kialakítási értékek mellett, felvezetéssel a látogatói bejárathoz. Muzeológiai és szakmai szempontból is legteljesebb megoldást kínálja a terv, mely a meglévő épület teljes felújítását képviseli, az épület északi oldalán lévő mélyudvar alap területe beépítésre kerül, kiváló lehetőséget kínálva egy korszerű tanulmányi műtárgy raktár kialakítására, új épületbővítéssel, kiállító termekkel, valamint a fogadótér „üvegházas” megfogalmazásával. A hosszadalmas financiális előkészítés során gyógyír volt a sebre, hogy 2000-2001- ben a Nemzeti Örökség Program keretében az épület külső felújítása és a barokk tető- szerkezet és födém megerősítése elkészült. Bár az utcakép immár rendben volt, de a belső megújhodás továbbra is csak remény maradt. A remény 2005-ben vált valósággá, amikor is Pécs városa elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet és az uniós, valamint megyei önkormányzati pénzügyi erők egyesülése biztosította a megvalósításhoz a biztos anyagi hátteret. Az épület A megvalósítás tervei 2008-ban elkészültek, s a közbeszerzési pályázat 2009-ben eredményesen zárult a kivitelezői versenyen. A felújítást és bővítést követően a komplexum a meghosszabbított Múzeum utca új központja és legfontosabb attrakciójává vált, kisebb alapterülettel, de megvalósítva az EKF-programból elmaradt Nagy Kiállítótér
