Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Mendöl Zsuzsanna: Építmények és kiadványok az idegenforgalom szolgálatában Pécsett 1930-1945
Építmények és kiadványok az idegenforgalom szolgálatában Pécsett 251 A Pécsről a Mecsekre című kiadvány borítótervei között van három tusrajz, amin csupa kisbetűvel: „egyed e.” szignatúra szerepel. (13. ábra) Az igényes borítótervek képzett grafikusra vallanak. Egyed Ernának (Budapest 1889) tulajdoníthatók ezek a rajzok, akinek néhány mecseki részletről is maradt tusrajza a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal iratanyagában. E kiemelkedő rendezvény alkalmából tehát ismét fővárosi művész pályázott e feladatra, és kapott itt lehetőséget, akit azóta meglehetősen elfeledtek. 1935-től a fővárosban működő rajztanár volt, aki főként illusztrációval szerzett ekkorra már nevet és díjakat. A Mecsek Egyesület Mecsek kalauzaiban kis lapszéli kísérő karikatúra-rajzocskák figyelmeztettek a turista-illemtanra: az erdőben a természetet, élőlényeket tisztelő helyes viselkedésre. Kovács Attila rajzocskáinak témái: ’ne rakj tüzet,’ ’ne szemetelj,’ ’hangoskodással ne zavard az állatokat, az erdő csendjét’, stb. (14. ábra) A humor szóban és képben turista-csábító, ezért a Filléres Gyors című lapban például az utasoknak szóló vicces ajánlások, a „tízparancsolat” - a derűre hangolás, szórakoztatás eszközei voltak. Igényes városismertetők jelentek meg viszonylag kis méretű, maximum 62 oldalas terjedelemben zsebkönyv formátumban, amit rajz-illusztrációk tettek használhatóbbá, sok hasznos tudnivalóval és reklámmal. (15. ábra) Gosztonyi Gyula (1904-1962) építész kis útikalauza 1940-re jelent meg, de készített saját rajzaival illusztrált változatot az ifjúság számára is, bár ezek a kis „bélyeg-képecskék” csak a ráismerést, megtalálást segítették. Az ekkor már országosan ismert Pécsi-Pilch Dezső (1888-1949) festőművész baranyai népviseletű figurákat ábrázoló képeiből az ünnepi játékok idején kiállításokat is rendeztek, müveit képeslapokon is népszerűsítve. Pécsi Dóm és a vízilépcső felé forduló bogádi viseletű menyecske képével címlapot is tervezett az Idegenforgalmi Hivatal Pécs-ismertetőjének (16. ábra). Jóllehet készültek többnyelvű kísérőszöveggel, fotókkal illusztrált leporelló ismertetők is, mégis a művészek által készített linometszetes kis kiadványok - képeslap méretű Pécsi emlék-albumok - igényesebb kínálatát is nyújtották, amely Gábor Jenő és Gebauer Ernő 5-5 városi építményről készített képét népszerűsítette 1940-ben. Az ,Jgy látjuk Pécset” már kiemelhető, képként alkalmazható, hat pécsi művész által készített, nagyobb méretű grafikai városképet nyújtott egy mappában. Ezekkel próbálták támogatni a helyi művészeket, a növekvő megélhetési nehézségek idején. Az Idegenforgalmi Iroda igényes megrendelőként fontos gazdasági és kulturális szerepet vitt a tárgyalt időszakban városunkban. Irodalom Fehérvári Z. - Hajdú V. - Prakfalvi E. (szerk): Pavilon 2001: Periodika Különszám. - Pavilon építészet a 19-20. században a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Budapest, 271. p. Gál É. - Márfi A. 2007: Egy város a turizmus szolgálatában. Missa Sollemnis előadások Pécsett az 1930-as években. - In: A pécsi egyházmegye vonzásában. Tanulmányok Tímár György tiszteletére. Pécs, pp. 85-116. Gonda T. 2005: Pécs idegenforgalmának hőskora 1930-1935. - Pécsi Szemle 2005. Tavasz, Pécs, pp. 70-82. Mendöl Zs. 2001: Árusító-pavilon tervek Pécsett a két világháború között. - In: Pavilon, pp. 119-121. Ybl E. 1931: Budapest Idegenforgalmi Hivatala Bécsben. - In: Magyar Iparművészet, Budapest, 34(9-10): 165-185.
