Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Gál Éva: Bálozás Pécsett a múzeumi források tükrében
196 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) század fordulóján „fánkmúlató vígasságokénak nevezték a farsangi mulatságokat. A táncestélyek, bálok természetesen alkalmat adtak a fiataloknak az ismerkedésre is.2 A dualista korszak virágzó egyesületi életében is fontos szerepet játszott a bál. Segítette a tagság összekovácsolódását, s gyakran nemes célok megvalósításának is eszközévé vált. Ezek a rendezvények ugyanis alkalmat adtak az adakozásra is. A báli meghívókon mindig feltüntették a jótékonykodás célját, a jegyek árán túli felülfizetést már előre megköszönték. Az újságokban pedig ezekről az adományokról később hírt is adtak. A 19-20. század fordulójának helyi sajtótermékeiben számos példát találhatunk erre. A Pécsi Jótékony Nőegylet a bálok, táncestélyek, tea-zsúrok bevételeiből a szegényeket támogatta. A Pécsi Torna Egylet egyik álarcos báljának bevételéből tervezték elkészíttetni az egyesület zászlaját, amely a pécsi tornászok országszerte szerzett dicsőségét is hirdette. A Zsolnay Gyár Önkéntes Tűzoltóságának bálján a felülfízetéseket tüzoltószerek vásárlására fordították. A Baranyamegyei Katona Hadastyán Betegsegélyző Egylet teljes báli bevételét pedig a szegény rokkant tagok segélyezésére használták fel. A múzeumi gyűjtemény meghívói között sok esetben találkozunk a táncestély, táncvigalom elnevezésekkel. Ezeket a mulatságokat az év bármely időszakában szívesen megrendezték, de persze a legfőbb időszak mégiscsak a farsang volt. De vajon mi a különbség a bál és a táncestély között? Erről szól a Pécsi Napló egyik tudósítása 1904-ben: „Itt a farsang, s mint minden évben, az első nagyobb táncestély az idén is a pécsi jogászok mulatsága. Nem rendeznek bált, csak táncestélyt, amely azonban fölér egy bállal. Nem olyan feszes, nem olyan forma szerinti, szabadabban lélegzenek, frissebb, könnyebb a levegő, s nem is jár annyi költséggel, mint akkor, ha a bál elnevezést tűzik a homlokzatra... A szülők is, a jogászok is jobban járnak, S ami fő, sokkalta jobban érzi magát a fiatalság a táncestélyen, mint a bálon. Nem olyan fényes és barátságosabb, melegebb a hangulat. S aztán a fiatalabb lányok is elmehetnek, akik - a bevett szokás szerint - báli terembe bizony még nem léphetnek be. Furcsa szokás, de így van. A társadalom konven- ciós szokásait nehezen rugdalhatja le a haladó emberiség.” Báli helyszínek Pécsett Jellegzetesnek mondható, hogy minden társadalmi osztály a maga társaságában szórakozott. Pécsett számos egykori báli helyszínt ismerünk. A „városi elit”, a nemesi, nagypolgári réteg szórakozóhelye volt a Király utcai Nemzeti Kaszinó (1. ábra), melyet nagy rendezvények esetén összenyitottak a mellette álló Hattyú-ház termeivel, de említhetjük a Jókai téri Sneckenberger Szálát (termet), illetve a pécsi Stadttheatert is. Utóbbi helyszínről a színháztörténeti kutatások nyomán alkothatunk képet. Az 1840-től működő Városi Színházban a bálszervezést az adott évadra leszerződött színigazgató mint bálrendező vállalta. Emiatt a színigazgatók számára fontos volt az is, hogy a színésztruppokban jó tánctudású művészek is legyenek, hiszen ezeken a kedvelt rendezvényeken ők 2 A fiatalok ismerkedhettek a házaknál rendezett „tea-zsúrokon” is. Ezeket mindig a lányos házaknál tartották, és a potenciális vőjelölteket, udvarlókat is meghívták. A leányokat persze szüleik, rokonaik kísérték el, és ők is jöttek értük. A fiatalember nem kísérhette haza a leányt. A gardedám pedig árgus szemmel felügyelte, figyelte a fiatalokat, akik a táncon kívül incselkedős társasjátékokat, kártyajátékokat, zálogosdit, szembekötősdit is játszottak. A pécsi Visy-családnál amikor a fiatal leány már jegyes volt, és választottja minden nap délutánestefelé meglátogatta, akkor sem maradhattak kettesben. Náluk a fiatalabb leányt hagyták ott felügyelni, amit persze ő nagyon unt. De ismerkedhettek a fiatalok kötetlenebbül is, a sportpályákon. A polgári réteg kedvelt sportjai között említhetjük a korcsolyát és a teniszt. Sok kapcsolat, szerelem szövődött sportolás közben. A korzózás is alkalmat adhatott arra, hogy a fiatalok szemet vessenek egymásra, de utcán ismerkedni nem volt illendő. Lehetőség adódott az ismerkedésre az egyletek rendezvényein is.
