Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Gerner Zsuzsanna: Memoriae causa - emlékül: Szövegszerkesztés, témaválasztás és normaorientáltság a 18-19. század fordulójáról származó két emlékkönyvben
Memoriae causa - emlékül 167 rendelkeznek kettőzött formával, mert szerinte a mássalhangzók geminálása rövid magánhangzó után fontos és biztos támpontot jelenthet a helyes kiejtés szempontjából (Adelung J. C. 1781: 591.). A kettős mássalhangzót a ragozott formákban is meg kell tartani.22 Javasolt még a mássalhangzókettőzés a -í-re végződő idegen szavak, valamint az -innel képzett főnevek esetében, mert ezek többesszámú alakjában hosszú mássalhangzót ejtünk. A mássalhangzótorlódás ugyanakkor kerülendő Adelung szerint, ezért pl. a Gunst, Kunst, Brunst stb. főnevekben nem szerepel gemináció, holott ezek a gönnen, können és brennen igékből képzett főnevek (ebd.). A korpuszban az n mássalhangzó szabály szerinti geminálását ellenőriztem, ami a leggyakrabban a Steinkopf-album női bejegyzői esetében maradt el (az esetek 23 százalékában), de Ziegler barátnői is viszonylag következetlenek a kettős mássalhangzó jelölésében (13,8% jelöletlen). 9. táblázat: A szóvégi mássalhangzókettőződés vizsgálata Z. férfiak Z. nők St. St. nők nn 67 96,90% 16 86,20% 56 94% 9 n fölötte 27 9 23 1 77% n 3 3.10% 4 13,80% 5 6% 3 23% summa 97 100% 29 100% 84 100% 13 100% Az —inn képző, melynek segítségével nőnemű főnevek képezhetők a németben, és amely Adelung szabályozása szerint a többesszámhoz igazodva kettős mássalhangzóval volt írandó, csak három esetben fordul elő a vizsgált korpuszban: Wächerinn, Doctorinn (Z.M.), Freintinn (St.F.). A barátnők (die Freundinnen) Ziegler emlékkönyvében 14 helyen, Steinkopféban pedig 16 helyen írják alá, mint Freundin, ill. Freindin, Adelung szabálya szerint hibásan, a mai norma és mellesleg a kiejtés szerint is helyesen. Itt is vannak hiperkorrekt formák, melyekre sem fonetikai, sem morfológiai magyarázatunk nincs: weill, Schicksall, VerlauJ% Zeillen, Wortte, gütte, Wienn etc. Ezek főleg Ziegler emlékkönyvében fordulnak elő; a férfiaknál 15, a nőknél 7 ilyen írásmódot találtam. Steinkopf barátai és barátnői két-két esetben írtak le feleslegesen geminált mássalhangzót. 4. 2. 4. Hosszú magánhangzó jelölése A német nyelv korábbi változatai egyértelmű grafémikus különbséget tettek a rövid és a hosszú magánhangzók között, de ezt a markírozást éppen a fentiekben említett mássalhangzókettőzés okán feladták. Adelung azt írja, hogy egy rövid mássalhangzó kvantitatív változását, azaz a kiejtés időtartamának meghosszabbodását arról lehet felismerni, hogy a magánhangzót csupán egy mássalhangzó követi. A hosszú magánhangzót ennek ellenére néhány esetben külön is jelöljük (Adelung J. C. 1781: 589.): • a hosszú i minden esetben ie formában írandó (esetenként y), • a többi magánhangzó kvantitatív változását szóközben szonánsok (m,n,l,r) előtt és esetenként s és t előtt is a magánhangzó megkettőzése vagy egy néma -h jelöli. Adelung szót emel a hagyományos írásmód ellen, amikor azt javasolja, hogy a giebst, giebt, gieng, hieng, fieng stb. igeformákat inkább gibst, gibt, ging, hing, fing etc. 22 Megjegyzendő, hogy a jelenidejü igealakok egyesszám 2. és 3 személyi! ragjai Adelung idejében, vagyis a 18. században még tartalmaztak egy e hangot ( -est, -et).
