Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)

TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Gerner Zsuzsanna: Memoriae causa - emlékül: Szövegszerkesztés, témaválasztás és normaorientáltság a 18-19. század fordulójáról származó két emlékkönyvben

162

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015)

a barátságot, és arra kérik az emlékkönyv tulajdonosát, hogy emléküket haláluk után is őrizze meg:

(13) Wenn schon im kaltem Grab || Wird enden mein gebein || So soll noch diese Blume II Zum Andenken seyn.

Ziegler hölgyismerőseivel ellentétben Steinkopf nőrokonai, barátnői tanácsokat is osztogatnak az emlékkönyv tulajdonosának. Lánytestvére útmutatásai pl. a következők:

(14) Uebe immer Treu und Redlichkeit || Biß an dein kühles Grab. || Und wiche keinen Finger breit || Von Gottes Wegen ab,

Egyik barátnője pedig a következő szlogennel ajánlja magát Steinkopf emlékezetébe:

(15) Fordere und erwarte || wenig von den Menschen \\ fordere und erwarte || viel von dir.

Egy másik, szintén hölgy által bejegyzett szövegben még némi társadalomkritika is megfogalmazódik:

(16) Hoher Freundschafts Simpathieen singen, || Töne edel; in den Säiten klingen, || Hehr und stolz die Laute Simpathie || Hoher Freundschaft; doch wo athmen sie? || Ach, sie schieden längst aus unseren Hütten, || Aus dem Taumel unserer Affensitten II Grämten sich zu Luft und wurden Schall || Und sind jetzt — was, noch ein Wiederhall.

Ziegler barátaival ellentétben Steinkopf barátai viszonylag gyakran választanak metaforákat a természetből:

( 17) Unser Leben ist ein Thautropfen || Der an Felsen hängt und von der || Morgensonne ins Meer fällt || Unsre Freundschaft aber, ein Fels || Der nicht wankt.

A férfiak zöme melankolikus hangot üt meg Steinkopfhoz intézett soraiban. A 75, férfiak által lejegyzett szövegből 42 szól az elmúlásról, a szerencse forgandóságáról, a sorsnak való kiszolgáltatottságról, stb.:

(18) Diese kurtze Lebennszeit || Freund; Verschwindet eilig. || Jeder Augenblick der Zeit \ I Sei der Tugend heilig.

Néhányan a férfiak közül ugyanakkor kifejezetten vicces megfogalmazással élnek, pl.

(19) das ist das Beste || Auf der Welt || daß Gott und || Teifel nimd keinn || Gelt suntzt müßt ein || mancher armer Schelm || for tene Raichen in di Hell.

Az eltérő érzelmi síkok, melyek különösen a két emlékkönyvbe férfiak által bejegyzett szövegek összevetésekor válnak szembetűnővé, és amelyek talán az emlékkönyvek tulajdonosainak eltérő foglalkozásából (órás vs. katona), illetve a hozzájuk kapcsolódó „szociális háló” diferenciájából adódnak, a melléknevek használatában is megmutatkoznak. A legtöbb jelzői funkcióban használt melléknév Ziegler emlékkönyvének férfiak által bejegyzett szövegeiben fordul elő; ebből is adódik ezeknek a szövegeknek az átlagon felüli hosszúsága (lásd fentebb). Feltűnő a pozitív attribútumok {lieb, gut, schön, glücklich, vergnügt) és azok superlativusainak {liebst, best, schönst) viszonylag gyakori használata. Steinkopf emlékkönyvében ilyenekkel egyáltalán nem találkozunk. Ugyanakkor csakis a fiatalabb emlékkönyvben fordulnak elő a ,halott4 {tot) és a ,hűvös1 {kühl) jelzők. Általában a .barátság1 {Freundschaft) főnévhez kapcsolódnak az ,örök‘