Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Rayman János: A kővágószőlősi tallérlelet
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53 141-150 Pécs, 2015 A kővágószőlősi tallérlelet Raÿman János e-mail: robraymanus@gmail.com Kővágószőlős község területén 1969-ben jelentős tallérlelet került elő. A korabeli sajtó szerencsére megőrizte megtalálásának talán kicsit meseszerü történetét. Huszics János negyedik osztályos helybeli kisfiú apjával és tanítójával 1969. május 23-án a szőlőjükbe ment. Amig a felnőttek beszélgettek, a fiúcska a tőkék között játszott, és kapir- gálta a földet. Ekkor egy szájával lefelé fordított cserépedény került elő. Mintegy 20 cm mélyről kiemelve, 54 ezüstpénzt találtak benne, súlyuk meghaladta a másfél kilogrammot. Értesítették a pécsi Janus Pannonius Múzeumot. Dr. Kiss Attila régész megállapította, hogy a cserépedény valójában kályhaszem, az ezüstpénzek pedig feltűnően jó állapotban lévő ezüsttallérok. A legkorábbi veret 1605-ből, a legkésőbbi 1660-ból való. A leletről a Dunántúli Napló tudósított1. Valójában szerepel közöttük I. Ferdinánd két tiroli tallérja is - igaz, évszám nélküliek -, de ezeket 1522-1557 között verték Hallban. A történetre az érmeket megtaláló Huszics János ma is így emlékezett, és kiegészítette az újsághírt. Kétágú kapával kapirgált a szőlőben, amikor a pénzeket megtalálta. A velük lévő Kovács Lajos tanító értesítette a múzeumot, ahová a családnál maradt egyetlen tallér példányt is elvitték. Jutalmul 3000 Ft-ot kaptak, amelyen a fiúnak kerékpárt vásároltak. A magyar tallérok jó állapotúak, alig kopottak, a későbbi évszámúak szinte verdefényesek, a legutolsó kibocsátási évszám 1660. Tehát a pénzforgalomban nem, vagy alig vettek részt, elrejtésük valószínűleg igen közeli időben történt a legutolsó tallér kibocsátása után2. A tallérok elrejtésének időpontját ezért úgy véljük, Zrínyi Miklós 1664 elején lefolyt hadjártával hozhatjuk kapcsolatba. Zrínyi 1664. január 29-én megostromolta, elfoglalta, és felégette a törökké lett Pécs városát. A katonák pedig a kor szokása szerint ott látták el magukat utánpótlással, ahol tudták. Tehát a keresztény sereg katonái fosztogatták a környék falvait is. Ezért a tallérok tulajdonosa joggal féltette vagyonát, és nem indokolatlanul rejtette el. Feltehetően áldozatul esett, mert nem tudott visszatérni pénzéhez. A leletben 41 db magyar tallér (az 1649-1660 közötti időszakból), 12 db tiroli tallér és egyetlen bécsi verésü tallér található.3 1 Értékes ezüstlelet Kővágószöllősön. Öt perc kapálás után ezüstkincset lelt egy kisfiú. = Dunántúli Napló, 1969. május 25. 2 Adatközlő: Schilling József, Huszics iskolatársa, pécsi lakos. í Ezen a pénzen kisebb marhacsordát lehetett venni, körülbelül 20-30 darabot.
