Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Nagy Balázs - Princz Diána: A Pécs, Tettye téri reneszánsz villa és derviskolostor éremanyaga
120 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) 1509/1639 közötti időszakot foglalják magukba. Amennyiben alapul vesszük a rétegtan szabályait, úgy azt mondhatjuk, hogy az 1638-1639-ben vert akcse idejében a 150 évvel korábban kibocsátott magyar ezüst dénár még a pénzforgalom részét képezhette. Ennek viszont ellentmond a dénárok rendkívül jó állapota (Kát. 5.28735.92.3, 5.28735.92.4). A pénzforgalomra jellemző és az abból adódó kopásnyom nem figyelhető meg rajtuk. Mindezek alapján azt tartjuk valószínűbbnek, hogy a 17. század első felének végére keltezhető réteg létrejöttekor korábbi objektumokat bolygathatott meg. Ennek során keveredhettek a STR 92 rétegbe a korábbi veretek. Ugyaninnen egy - két helyen is átlyukasztott - rézből készült dénár is előkerült (Kát. 5. 28735.92.9). A dénár két szélén egy-egy kisméretű kör alakú lyuk található, ami arra enged következtetni, hogy felfűzve viselték. Egy korabeli forrás szerint a vallási ünnepeken a nők táncoltak, hajukba pénzérméket, fém medálokat kötöttek, ami csilingelő hangot adott (Adorján 2000). A vizsgált rétegből előkerült legkésőbbi veret egy 1638/1639 között kibocsátott török akcse (Kát. 5.28735.92.5). Az STR 98 rétegből két magyar évszámos ezüst dénár került elő, az egyiket (Kát. 5.28735.98.6) 1578-ban, a másikat (Kát. 5.28735.98.5) 1626-ban verték. Az STR 98 réteg a vízgépészeti rendszer részét alkotó, patkó alakú faltömb belsejének a betöltődési rétege, amit a pénzek segítségével az 1626 utáni évekre tudtunk keltezni. így ezek a pénzek egymáshoz képest kb. 48 évet tölthettek a pénzforgalomban (Nagy 2014: 307- 308.). Az ámyékszékhez két betöltési réteg tartozott: STR 115, STR 131. Az STR 115, az objektum legfiatalabban keletkezett rétege, melynek színe és összetétele eltért az alatta levő STR 131-től. Az objektum betöltése a feltárás során bolygatatlannak bizonyult, így a belőle származó nagy mennyiségű, érmekkel keltezett leletanyag zárt kontextusból származik. Az objektumból két magyar hamis réz dénár, illetve két magyar ezüst dénár is előkerült (Nagy 2014: 307-308.). Az ezüstpénzek 1615-ben (Kát. 5.28735.115.111) és 1649-ben (Kát. 5.28735.115.112) kerültek kibocsátásra. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az objektum betöltődése az 1649 utáni években történt meg. Az érmek terminus post quem keltezik az objektumból előkerült leletanyagot. A pénzek egymáshoz viszonyítva 34 évet tölthettek el a pénzforgalomban. Az STR 132 rétegből csupán egy pénz került elő, amelynek keltezése e tárgycsoport alapján bizonytalan. Az 7. ábra a hódoltság kori (1543-1686) éremanyag összetételének megoszlását szemlélteti. A vizsgált időszakból két érmet sorolhatunk a hódoltság kori oszmán pénzek közé, míg tizenkettőt a Magyar Királyság által kibocsátottakhoz. ■ Magyar Királyság ■ Oszmán Birodalom 7. ábra: Az éremanyag kibocsátó szerinti összetétele (1543-1686)
