Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Nagy Balázs - Princz Diána: A Pécs, Tettye téri reneszánsz villa és derviskolostor éremanyaga
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53 115-124 Pécs, 2015 A Pécs, Tettye téri reneszánsz villa és derviskolostor éremanyaga Nagy Balázs1 - Princz Diána2 'Ferenczy Múzeum, H-2000 Szentendre, Kossuth L. u. 5. 2Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma, H-2025 Visegrád, Fő utca 23-29. c-mail: nagyb.archeonumis@gmail.com ; princzdia@gmail.com Bevezetés A lelőhely a Tettye városrész északi felében, annak fennsíkján található. A megelőző régészeti feltárásra a Tettye park felújítása és Pécs Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése kapcsán 2009-2010 években kerülhetett sor. A megelőző régészeti feltárást a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, Kárpáti Zoltán vezetésével végezte el (Kárpáti 2010a,b). Jelen tanulmány egyúttal a 2009-2010. évi régészeti feltárás éremanyagát, valamint a korábbi kutatásokból származó érmeket is vizsgálja. Kutatástörténet Az épületben 2010. évig összesen négy alkalommal került sor régészeti feltárásra. Köztük tervásatásokat és megelőző régészeti feltárásokat is említhetünk (Parádi 1959, Nagy 2003, Gere 2004). Az épületet és környezetét a Janus Pannonius Múzeum Fülep Ferenc vezetésével, tervásatás keretében 1957-ben kezdte el feltárni. A feltárás elsősorban az épület északkeleti felére, valamint részben annak környezetére irányult. A feltárás alaposságának köszönhető, hogy ez alkalommal érmet is találtak. A kutatási eredményeket Parádi Nándor tanulmányából ismerjük (Parádi 1959: 129-134.). A Janus Pannonius Múzeum, Nagy Erzsébet vezetésével leletmentő munkát végzett, amit élet- és balesetvédelmi, műemlékvédelmi szempontok indokoltak. A leletmentő munkára az udvar északnyugati sarkában, annak nyugati falánál került sor. A munkálatok során régészeti leletanyag nem került elő (Nagy 2003). A romosán álló épület állagmegóvási tervei közt szerepelt, hogy az eróziónak kitett déli-délkeleti részt támfallal erősítsék meg. Ennek kapcsán 2004-ben Gere László a beruházási tervek szerint érintett területen, négy kutatóárokban végzett megelőző régészeti feltárást és falkutatást. A feltárás leletanyagát nem ismerjük (Gere 2004, 2005).
