Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Szabó Máté: Baranyai villák légifelvételeken
Baranyai villák légifelvételeken 109 A korainak tartható főépület (7. ábra/4) legközelebbi párhuzamait a hosszúhetényi (B. Thomas 1964: 274-278.) és komló-mecsekjánosi (Burger 1968: 64.) villák adják, de a cserdi villagazdaságban is elképzelhető egy hasonló építési fázis (17. ábra/II). A felsorolt példák közül méretében és kialakításában mégis a bakonyai tartható a legimpozán- sabbnak. Belső udvara mellett keleti és nyugati szélén is további nagyméretű terek találhatók. Belső szerkezetükről a légifelvételek és a geofizikai mérés is keveset mond, de elképzelhető, hogy ezek is udvarként szolgáltak. Az épület déli traktusával és kiszerkesztett szélességével a felsorolt példák között a legnagyobb kiterjedéssel rendelkezne. A cserdi villagazdaság hasonló formai jegyekkel rendelkező későbbi főépületében (11. ábra/l) az átépítések alapján további lehetőségek is felmerülnek. Ezek közül az egyik méretében és kialakításában is szembetűnő hasonlóságokat mutat a kővágószőlősi villaépülettel, melynek apszisos, fürdőként interpretált helyisége is szinte tökéletes egyezést mutat a cserdiben található és részben feltárt épületrésszel (17. ábra/III). A cserdi villa helyiségének belső-fürdőként való értelmezése elképzelhető, de az ásatási adatok ezt sem igazolni, sem cáfolni nem tudják (Szabó et al. 2014). A Cserdiben ismertté vált korábbi főépület (11. ábra/2) a későbbi épülethez is mintául szolgálhatott, legközelebbi párhuzama pedig szintén a kővágószőlősi lelőhelyen keresendő. A későbbi főépület (11. ábra/l) talán legutolsó fázisával kapcsolatban felmerül annak a lehetősége is, hogy a fő tájolási irányt megváltoztatva egy, a hosszabbik oldalával fő frontot alkotó tömböt hoztak létre. Ebben az esetben a késői fürdőépületet (11. ábra/4) és a főépületet nyugatról szegélyező három részre tagolt épületet (11. ábra/5) kötné össze - porticust alkotva - a levegőből azonosított, szögben a fő iránytól kissé eltérő párhuzamos falnyom, s alakítaná sarokrizalitos villához hasonlóvá a főépületet (17. ábra/IV). Ehhez legközelebbi példaként a komló-mecsekjánosi villa hozható fel, melynek késői periódusában hasonló tájolási változás és a villaépület sarokrizalitossá alakítása is elképzelhető (Hajnóczy 1975: 15-17.), de pannoniai párhuzam lehet a bmckneudorfi villa kő- és palota periódusa (Zahbeliczky 2011), vagy távolabbi példaként a méretben is hasonló fliessemi (Otrang) főépület is említhető (Thür 2011: 32-33.). A négy bemutatott lelőhely közül még a szederkényi villagazdaság épületeinek elemzésére van mód. A villagazdaság főépülete (16. ábra/l) a légifelvételek alapján a középfolyosós típusba sorolható (Lányi 1990: 233.), de az épületek együttesen a nagyméretű belső udvart ölelik körbe, illetve lineárisan elrendezett formában, a főépület előtti folyosóra tájolva is elképzelhetők. A főépület belső elrendezésének megállapításához a légifelvételek nem nyújtanak elég támpontot, ahogy arról sincs információnk, hogy az udvart szegélyező két nagyméretű épület (16. ábra/3) milyen célt szolgált, vagy rendel- kezett-e belső felosztással. Pannóniában hasonló elrendezésű villagazdaságot nem ismerünk, a szederkényi lelőhelyen látható belső udvar ráadásul városi főterek méretével vetekszik (pl. Scarbantia fóruma, Gömöri 1985). A főépület folyosója az udvar középvonalához illeszkedik, ezzel az épület déli irányú megközelítése valószínűsíthető. Habár számos peristyliumos villát ismerünk Pannóniából is, az ehhez hasonló, nagyméretű belső udvar köré rendezett épületegyüttes nem jellemző. Párhuzamainak fellelését nehezíti, hogy a levegőből halványan kirajzolódó maradványok mellett más, gazdasági célokat szolgáló épületek, vagy a fúndus kiterjedését meghatározó adatok is hiányoznak, így a maradványokat csak önmagukban lehet értékelni. A nagyharsányi villagazdaság falnyomainak értelmezése ennél is nehezebb feladat. A művelésből kivont terület miatt az épületegyüttes legfőbb részéről, a valószínűsíthető belső udvarról sincs információnk. Korlátozott adataink alapján pannoniai viszonylatban egyetlen párhuzamát, a szabadbattyáni épületegyüttest (Nádoréi 2012) ismerjük csupán, melynek típusba sorolása vita tárgyát képezi. A legújabb vélemények szerint (Visy 2012) a lelőhelyet inkább városias településként, mintsem nagyméretű villagazdaságként tart
