Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Farkas Roland: Az autópálya ásatások keretében feltárt

A további, megmunkálás nyomait mutató csontleletek között elkülöníthetők a csöves csontokból, a bordákból és egyéb csontokból készültek. Nagy részüknél a csontok formai, szerkezeti tulajdonságait is figyelembe vehették, ami a csontok anatómiai sajátságainak alapos ismeretére enged következtetni. Sajátos párhuzam vonható például a disznófélék (Sus sp.) szárkapocscsontjainak (fibulae) keskeny formája és a belőlük készült csonttűk, csontárak felhasználása között, valamint a nagyobb testméretű állatok (nagytestű kérődzők) hosszú csöves csontjai (keresztmetszetméretek, formai sajátosságok) és azok felhasználási lehetőségei között {3. kép: Ö.2006.73.79.58., 4. kép: Ö.2006.73.157.156.) (BARTOSIEWITZ 2006, 167-202 T BÍRÓ 2000, 71-106). A csonttűk, csontárak között találunk madárcsontból készülteket is, amelyeket ismét csak az eszköz készítésére alkalmas forma és méret jellemez. Megmunkált csigacsont (astragalus), gyerekjátékként vagy esetleg számolókorongnak használt csontdarab nagy testű állat felkarcsontjából (caput humeri) ugyancsak az anatómiai ismereteket tükrözi (5. kép: Ö.2006.73.24.294., 6. /cép; Ö.2006.73.148.339). A leletegyüttesben ezek mellett megtalálhatók az egyszerűbb vésők és kaparóeszközök is (BARTOSIEWITZ 2006, 167-202 T BÍRÓ 2000, 71-106). A csonteszközök és megmunkálás nyomait viselő csontdarabok különböző állatokhoz kapcsolhatók. A 38 darab tárgyból 22 biztosan kérődzőhöz köthető (ebből 13 darab Cervus sp., 1 db. Cervus vagy Capreolus sp., 1 db. Bos sp., 7 db. ismeretlen fajú kérődző), 1 db. kérődzőtől vagy lótól származik, 1 db. kiskérődzőhöz (Capra sp.), 2 db. Sus sp.-hez, 1 db. disznóféléhez vagy madárhoz köthető. 11 db. megmunkált csont faji hovatartozása ismeretlen. A faj szerinti csoportosítás alapján legalábbis valószínűsíthetjük a területen élő népesség vadászathoz kötődő háziipari tevékenységét (DR. FEHÉR 1980, 25-109 SCHMID 1972, 69-153). A leletek anatómiai eredetét tekintve a következő csoportokat állíthatjuk fel: a 38 tárgy közül 14 db. agancsból származik, 1 db. szarvcsapból, 1 db. agancs vagy szarvcsap eredetű, 4 db. bordából, 2 db. combcsontból, 2 db. szárkapocsból, 3 db. karcsontból, 1 db. lábközépcsontból, 1 db. csigacsontból, 2 db. sípcsontból, 5 db. valamilyen csöves csontból, végül 2 db. ismeretlen v. bizonytalan hovatartozású (DR. FEHÉR 1980, 25-109 SCHMID 1972, 69-153). Az anatómiai sokféleség mutatja a népesség háziiparral foglalkozó rétegének anatómiai tájékozottságát, a csontanyag sokrétű felhasználhatóságának ismeretét. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 84