Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)
Bertók Gábor-Gáti Csilla: Adalékok Baranya megye kora bronzkori településszerkezetéhez
adatok segítségével finomíthatjuk a képet: meglehetősen sűrűnek tűnő kora bronzkori erődített településhálózat kezd kibontakozni a térségben, ugyanakkor annak is van szórványos nyoma, hogy az erődített magaslati telepek mellett is voltak települések. 2 5 Légi és terepi régészeti kutatásaink kapcsán úgy tűnik, sikerült a fenti általános kép kiegészítésére néhány észrevételt tennünk, melyek hipotetikusak ugyan, de mindenesetre alapját képezhetik a további kutatásnak. 13. kép: A Pécstői DK-re azonosított kora bronzkori erődített telepek, valamint a KÖH adatbázisában szereplő erődített (Zók) és valószínűleg erődített telep (Aranyosgadány), illetve a terepadottságok figyelembevételével kiterjesztett elméleti erődített településhálózati modell A Pécs közelében eddig talált erődített lelőhelyek térinformatikai elemzése során figyeltünk fel arra, hogy a pécsudvardi, szemelyi és a Bándi G. által föltárt nagyárpádi telep egy nagyjából egyenlő oldalú, kb. 5 km oldalhosszú háromszög sarkain helyezkednek el. A Pécs környéki csoport legkeletebbi tagja, az olaszi lelőhely a szemelyi teleptől K-i irányban kissé távolabb, 6.5 km-re található. Ha az 5 km-es bufferzóna-modellt folytatjuk Olasz, Szemely és Pécsudvard alappal kimetszve, egy Lothárdtól délre eső dombvégre, Peterd-Bakaszóra esik a metszéspont (13. kép). Ezt a helyszínt, noha 2005-ben fotóztuk egy alkalommal, egész a közelmúltig, egészen pontosan a háromszögeken alapuló modell megalkotásáig nem jártuk be, és figyelmünk is e kísérlet alapján irányult rá újból. A bejárás alapján a modell legalábbis ezen a ponton működni látszik, A Pécsudvard-Bab-földi teleptől délkeletre, a szemközti domboldalon lévő egerágrögzöldi lelőhelyen szintén voltak még kora bronzkori töredékek. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 33
