Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Bertók Gábor-Gáti Csilla: Adalékok Baranya megye kora bronzkori településszerkezetéhez

kutatás szerint a Duna mentén végig számolni lehet a korszakban erődített, magaslati telepekkel.

1

5 A Pécs-Nagyárpád-Dióstetőn feltárt lelőhelynél találkozunk részletes településszerkezeti leírással; itt ugyancsak leárkolással megerődített dombvégen

1

6 helyezkedik el, és egyértelműen a Somogyvár-Vinkovci kultúra idejére keltezhető a település. Szintén formailag hasonló magaslati telepekkel találkozunk a Nováki Gy. által felmért Nagygörbő-Várhegyen

1

7, valamit a légi felvételekkel Miklós Zs. által jól dokumentált, de a Google Earth műholdfelvételén is részben jól látható Döbrököz-Tüszküs lelőhelyen.

1

8 Az Oltárc-Márkihegyen és Galambok-Öreghegyen talált kora bronzkori erődítésekről csak említést ismerünk.

1

9 A névadó Somogyvár-Kupavárhegy szintén egy három oldalról lejtőkkel körbevett dombvég, bár erődítés nyomait itt nem találták.

20 A Szavánál Ecsedy I. által feltárt telepen ugyanakkor nem találkozunk erődítés nyomaival,

2

1 és a kultúra Magyarországon ezidáig legjobban feltárt börzönzcei telepnél sem említenek erődítési nyomokat.

22 Az ausztriai és csehországi példák szintén azt mutatják hogy lehet erődített magaslati településekkel számolni a késő rézkor és kora bronzkor folyamán a Kárpát-medencében.

2

3 A kora bronzkori települések belső struktúrája tehát csak néhány esetben volt ismert az eddigi kutatások alapján. Légi és terepi régészeti kutatásaink alapján néhány újabb adatot tudtunk szolgáltatni e tárgyban: elsősorban a megerődített magaslati településekkel kapcsolatban sikerült megerősíteni azt, hogy az eddig csupán néhány lelőhelyről ismert dombvégi megerődített településtípus jóval általánosabb lehetett, mint azt eddig sejthettük. A telepek pontos időrendi és szerkezeti meghatározása ugyanakkor további kutatásokat, nem utolsó sorban szondázó feltárásokat igényel. Még kevesebb ismerettel rendelkeztünk ezidáig a korszak településhálózatával kapcsolatban. Az eddig is sejthető volt, hogy a magyarországi kora bronzkori erődítések kis száma csupán a kutatottság eddigi állapotát tükrözi. A kultúra kapcsán általánosságban Bondár M. település-szerkezeti megfigyeléseit tarthatjuk szem előtt, miszerint „egy-egy nagyobb lélekszámú központ körül több időszakos szálláshely volt".

2

4 A légi felderítés során nyert 1

5 TAS IŐ 1992. 1

6 BÁNDI 1979, 64. 1

7 NOVÁKI 1965, 169, Fig. 2. MIKLÓS 1997, 60-63, 41-24. kép. 1

9 HORVÁTH 1994, 97. 2

0 HONTI 1994, 5-6, 1. kép. 2

1 ECSEDY 1979. Bár itt elképzelhető, hogy csupán a feltárás kis felülete miatt nem lelték nyomát az erődítéseknek. 2

2 BONDÁR 1995. KRENN-LEEB 2006; TRNKA 1994; PEŐKA 1994, 2006. 2

4 BONDÁR 2001, 70-71, valamint BONDÁR 1995, 230. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 32