Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)
Velledits Lajos, Dezső József, Kaposvári Ferenc, Sajó István Természettudományos vizsgálatok Csontváry palettájának megismerésére a Pécsi Janus Pannonius Múzeumban Tapasztalatok és kutatások az átfogó XRF vizsgálatok előtt
Amikor először felkérést kaptunk az elhíresült „harmadik Cédrusaként Csontvárynak tulajdonított festmény vizsgálatára, rutinszerűen vettünk festékmintát a kép fehérrel festett részéből. Az eredmény meglepő volt. A röntgendiffrakció kimutatta a lithopon mindkét alkotóanyagát - a súlypátot és a cinkszulfidot -, amely mellett a kréta és a gipsz jelent meg. 1. kép: Az Élet fája c. Ezek az anyagok nem alkalmasak a kép korának meghatározására. Hi^ékmfnt^diffrakto 8 v 0' ta k ©"©"érzéseink magával a képpel szemben, és hiába voltak ramm ja 3 ' ™ ° 9" fenntartásaink ennyi festékipari töltőanyag láttán, ezeket elégtelennek találtuk a véleményalkotáshoz. Arra viszont magyarázatot kaptunk, hogy 2. kép: Az etalonnak miért nem „izzanak fel" a kép fehérrel festett részei. Mindezek mellett felIfépbőfVetMeSék 3 tűnő volt a kép sötét felüle t© i n© k durv a pasztozitása és jellegtelen barna minta diffraktogramm- színe, mely egyáltalán nem jellemző Csontváry festésmódjára. Több-keja. vesebb következetességgel tartotta magát ahhoz a feltehetően a müncheni festőakadémián tanult ökölszabályhoz, hogy „vastag fény - vékony árnyék". Ennek megfelelően leginkább a fehér festéket vitte fel pasztózusan a vászonra. Világos volt, hogy bizonyságot csak úgy nyerhetünk, ha a kérdéses harmadik Cédrus fehér festékét összehasonlítjuk egy hiteles Csontváry kép fehér pigmentjével. Általánosan hangoztatott vélemény szerint „Csontváry maga készítette a festékeit". Ez a szépen hangzó állítás a művész patikus végzettségéből adódik, és tökéletesen alkalmas a festékkészítésben járatlan emberek döbbent csodálatának elnyerésére, ráadásul még arra is magyarázatot adhatna, hogy miként került ennyi hitvány anyag egy képre. Kérésünkre a Magyar Nemzeti Galéria engedélyezte fehér festékminta vételét két kép esetében. 7 Választásunk a Taorminai görög színház-ra és a Jajcei vízesés-re esett. Mindkét kép előterében hatalmas fehér festékcsomók domborodnak ki a kép síkjából; az előbbi képen a romos épület szétszóródott köveit, míg a másodiknál a tajtékos folyó habjait model7 Az engedélyért Bereczky Lórándnak a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának tartozunk köszönettel. 232 A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve
