Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)
K. Zoffmann Zsuzsanna: A Starcevo kultúra újonnan feltárt embertani leletei a Dél-Dunántúlról
— A Kárpát-medencei sorozatok közül a Starcevo sorozat legközelebbi kapcsolatát a Körös sorozat képezi, a szignifikancia szintjét (C R 2 < 0,166) azonban az általánosított nagyság + formatávolságot kifejező C R 2-érték nem éri el. A Kárpát-medence határán elterjedt, és a területen a Starcevo kultúra elődjének számító Lepenski Vir kultúra sorozata esetében a kapott érték kifejezetten arra utal, hogy biológiailag e két népességnek döntő kapcsolata nem volt egymással. - Kárpát-medence későbbi neolitikus sorozatainak a Köröshöz való kapcsolódása ugyan szintén a szignifikancia határ alatti értékeket mutat, a Starcevo sorozat esetében ezek az értékek azonban még sokkal magasabbak, azaz még távolabb esnek a P > 99,5%-os szignifikancia szinttől. — A közép-európai sorozatok esetében, a Körös sorozathoz hasonlóan semmiféle Penrose-azonosság nem mutatkozik, és ugyanez a helyzet az ÉK- és K-európai sorozatokkal kapcsolatban is. — A Körös sorozathoz a Penrose-eredmények alapján legközelebb álló DK-európai, illetve Közel-keleti sorozatoktól a Starcevo sorozat ismét jóval távolabb helyezkedik el. A Starcevo leletek nagyfokú taxonómiai heterogenitása, valamint a Starcevo és Körös sorozatok biológiai kapcsolatokra a legkevésbé sem utaló Penrose-távolságai alapján egyelőre annyit lehet megállapítani, hogy a két populációnak, azaz a Körös és a Starcevo kultúra kialakítóinak szétválása tehát korán meg kellett, hogy történjen, hogy azután a Starcevo populációnak — minden bizonnyal a Balkán belső területein élő postmezolitikus alaplakosságot magába olvasztva, - így igen heterogén taxonómiájúvá vált népcsoportjai, lassanként a Duna jobb partjára eső területekre terjeszkedjenek, fel észak felé. A régészetileg azonos kultúrkomplexumhoz tartozó Starcevo és Körös kultúrák hordozóinak eltérő antropológiai összképe többféle okból kifolyólag is kialakulhatott: 1. eltérő biológiai alapokra visszavezethető eredetük, 2. azonos biológiai alapok, de az önállósult népcsoportok divergens további fejlődése, 3. az azonos biológiai alapokra visszavezethető népcsoportok szétágazó területi hódításaik folyamán eltérő autochton népcsoportokat sodorhattak magukkal további területi terjeszkedéseik során, 4. eltérő irányból érkezve Kárpát-medence nyugati, illetve keleti térfelére, itt is egymástól eltérő őslakosságot találhattak, akikkel való biológiai keveredésük még csak fokozhatta antropológiai, taxonómiai heterogenitásukat s így egymástól való taxonómiai eltérésük még jelentősebbé válhatott. Sokkal több antropológiai leletre lenne szükség azonban ahhoz, hogy ezek a jövőbeni leletek, a hatalmas kiterjedésű Starcevo kultúra teljes elterjedési területének lakosságát reprezentálva, nyomonkövethető tegyék e népesség északi expanziójának egy-egy földrajzi állomásán élt etnikai közösségek jellemző és egymástól feltehetően, a földrajzi távolság arányában, egyre eltérőbb antropológiai struktúráját. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 20
