Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)
Vándor Andrea: „...a rég megszokottól megválni mindig zokon esik" Tradíció és újítás a JPM Néprajzi Osztályának kalendáriumaiban
lendárium, a „Magyar és Erdélyországi új és ó kalendáriom", amelynek kiadói mindenekelőtt eladhatóságra és népszerűségre törekedtek, olykor mégis kísérletet tettek az időjóslás elhagyására, korszerűsítésére. Mezei naptár, gazdasági kalendárium" A Magyar Gazdasági Egyesület 1840-től kezdte kiadni a „Mezei naptár, gazdasági kalendárium" című naptárat. 17 Árát mesterségesen alacsonyan tartották, kifejezetten a földművelő rétegnek szánták 1 8, és tudatosan kihagyták belőle az időjóslásokat. Az 1841-es naptár elején egy csillagászati tanulmány olvasható, az időjóslatok helyén „Arany igazságok és tanácsok" állnak. Az 1842-es évfolyamban sem szerepelnek időjóslások, a A JPM Az 1942-es „Mezei Néprajzi Osztályának naptár, gazdasági adattárában lévő pélkalendarium cimu ,, , , • , ,„ naptárcímlapja dany tulajdonosa 1 9, azonban előrelátó volt: kihasználva a „Schreibkalender" típusú naptár lehetőségeit, az 1843-as évre vonatkozóan Luca- és hagymakalendáriumot jegyzett fel, ezzel pótolva a szerkesztők által mellőzött jóslásokat. Ez az első kalendárium, amely címében már a nyelvújítás eredményeként bevezetett naptár kifejezést használja. Az 1841-es naptár elején olvasható: „Ára boritékba fűzve csa k 2 garas e. p. Ki ennél drágábban árulja, az emberiség ellen vétkezik." Az 1843-as kalendárium elején ez áll: „A' m. gazdasági egyesület e' kalendáriom' kiadásával azt akarván utolérni, hogy a' gazdasági s egyéb szükséges és hasznos ismeretek olly sorsú földművelők között is terjedjenek, kik nem képesek magoknak drágább könyveket megszerezni, annak árát jövő 1843.dik évre író papirossal átfűzött példányonkint ismét két ezüst garasban állapította meg, elhatározván egyszersmind, hogy azoktól, kik e népi kalendáriomot bármi szín alatt drágábban áruitatnák, a' nálok találtatandó példányok a' helybeli illető elöljáróság által nyomban elkoboztassanak, 's ezeknek értéke valamelly köz czélra fordíttassék." Ezúttal ismerjük a tulajdonos nevét: Dollinger János. Az adattár több naptára is az ő tulajdona volt - bejegyzéseiből vagyoni helyzetére, műveltségére, hazafias érzelmeire is vonhatunk le következtetéseket, ez a vizsgálat azonban már egy másik tanulmány tárgyát képezhetné. Annyi biztos, hogy művelt emberről lehetett szó, a naptárban a gazdasági jegyzetek mellett latin nyelvű feljegyzések, és egy német nyelvű halotti beszéd kézirata is megtalálható. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 199