Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Vándor Andrea: „...a rég megszokottól megválni mindig zokon esik" Tradíció és újítás a JPM Néprajzi Osztályának kalendáriumaiban

egészségügyi szabályokat hagyják ki a kalendáriumokból. 1777-ben Hell Miksa tudós jezsuita javaslatai alapján adtak ki egy olyan normát, amely általában tiltotta a babonás közleményeket, és előírta, hogy a tudományos cikkeket egyetemi tanárokkal kell íratni. Sokan gondolták úgy, hogy a kalendárium egyszerű, hatékony eszköz lehet a nép felvilágosítására. Az optimista hozzáállást jól tükrözi Pektor Fischer 1783-ban a berlini akadémiához írt levele: „a népből a kalendárium segítségével azt csinálok, amit akarok. Ostobává vagy okossá, babonássá vagy felvilágosulttá, merésszé vagy gyávává, patriótává vagy hazafiatlanná kell válnia vagy maradnia? Csak adjanak hatalmat a kalendáriumok felett."

9 Pektor Fischernek nem lett igaza. A 20. századig eltartott az a folyamat, amely során a kalendáriumok felvilágosultabb szerzői, szerkesztői megpróbálták az asztrológiai alapú jövendöléseket tapasztalaton alapuló előrejelzéssel, korszerű ismeretekkel felváltani, az asztrológia által kínált egységes rendszeren alapuló világképet, a bolygók irányító erejébe vetett hitet kiirtani. Folyamatos küzdelmüket csekély siker koronázta. Korai, érzékletes példája a sikertelenségnek az 1722-ben J. F. Mayer lelkész által kiadott „Fürstlich Hohenlohe Neuensteinischer Oekonomischer Schreib-Kalender". Az alacsony, megfizethető ár kedvéért a szokásosnál jóval egyszerűbb, dísztelenebb megjelenésű naptárból mindenfajta előrejelzés, jövendölés hiányzott. A naptári rész mellett az uralkodóház tagjaira vonatkozó információk, a fontosabb vásárok jegyzéke, valamint a hold- és napfogyatkozás leírása volt olvasható. A Schreibkalender műfajának megfelelően havonta egy-egy lap szabadon maradt, amelyre a családfő feljegyezhette a legfontosabb eseményeket. Bár lelkész volt, Mayer úgy látszik mégsem ismerte nyáját. Megdöbbent, amikor csomagszám hordták háza elé, dobálták lába elé a kalendáriumokat, „...mi ketten Pfalz és Hohenlohe számára olyan naptárat készítettünk, amelyből száműztük az ábrákat, az érvágó-táblázatokat, a jóslásokat, és a fennmaradó helyet helyes gazdasági szabályokkal töltöttük meg, és hogy olcsón kiadhassuk, tiszta feketével nyomtattuk. Égbekiáltó, amit ki kellett állnunk: halálos gyűlöletet szítottunk magunk ellen, nem voltunk többé biztonságban a nyílt utcán. így, miként szükséges, hogy olyan új kalendáriumokat, amelyek nincsenek babonákkal telve, sub authoritate publica kiadjunk, ugyanígy szükséges, hogy azok, akik ezen dolgoznak, hathatós védelmet élvezzenek." - írja később Mayer

1

0 (a szerző ford.). Magyarországon valamivel később, a 18. század végén, a 19. század elején indultak el a „naptárnemesítő" mozgalmak.

1

1 Az itthoni, hol rejtetten zajló, hol élesebbé váló „küzdelem" leggyakrabban az időjóslatok körül zajlik. A vizsgált kalendáriumokban alapvetően kétféle időjárásra vonatkozó jövendölés van: az egyik az év uralkodó planétájából következő, a másik a hold fázisainak változásából levezetett időjárás jövendölés. 9 Idézi Kovács I. G. 28-30. 1

0 Boning 99. 1

1 Kovács I. G. 33. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 97