Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

K. Zoffmann Zsuzsanna: A Starcevo kultúra újonnan feltárt embertani leletei a Dél-Dunántúlról

so/hypsikonch, a nazális index leptorrhin. Az orrgyök mély, középszéles, a csontos orrhát konkávo-konvex, hosszú, előreugró és erősen hajlott. A fossa canina középmély, alveoláris prognathia nem mutatkozik. - Az egyetlen adat alapján számított testmagasság nagyközepes kategóriájú. Fogazat: A megőrződött 26 fogon caries nincs, a teljes egészében megmaradt felső, ill. alsó fogsor esetében gyulladás, vagy tályog nyoma nem látható. A bal oldali felső M3 fog még életben elveszett. - Az abrázió 3, csaknem 4 fokozatú. Anatómiai variáció: A két humerus közül perforatio fossae olecrani csak a jobb oldalon fordul elő. Kóros elváltozás: A koponyatetőn, a bal oldali tuber parietale mögötti területen, cca 45x30 mm nagyságú részen, a felszínen erős porozitás látható. - A csontos szájpad két oldala összecsontosodott, bal oldalon, a sagittalis vonaltól a fogsorív felé, a szemfogtól az M1 fogig húzódó felszínen erős porozitás mutatkozik, ugyanakkor viszont a maxillának az orrüreg felőli felületén semmilyen elváltozás nem látható, s az érintett fogak esetében sem fordul elő kóros elváltozás. Ugyancsak bal oldalon, a csontos szájpad hátsó szegmensében, feltehetően tumor-okozta szabálytalan alakú csonthiány látható. III. A Starcevo kultúra szerbiai és Kárpát-medencei embertani leleteinek rövid taxonómiai áttekintése A Balkán középső térségében elterjedt kultúra Kárpát-medence bizonyos részeire, így Vajdaság déli, Szlavónia keleti, illetve a Dunántúl déli területeire is átterjedt, beindítva ezáltal itt is a neolitizációt. A kultúra hordozóinak embertani arculatáról először SCHWIDETZKY (1975, 1971-72) írt a Vinca-ról származó koponyaleletek közlésekor, kihangsúlyozva, hogy szerinte az érintett térségben a korai neolítikumban jelentős brachykranizációs góc alakulhatott ki. MIKIÓ (1989) részletesen felsorolva a Balkánon előkerült és embertanilag is ismert Starcevoi csontváz-leleteket, a neolitizációval összefüggő életmódváltás, azaz az étkezési szokásokban bekövetkezett változások nyomán fellépő gracilizációt hangsúlyozza, amely szerinte kb. 1000 év alatt ahhoz vezetett, hogy a népesség körében a gracilis mediterrán típus vegye át a főszerepet. A jelen cikk 4. táblázata az embertanilag eddig közölt Starcevo-leleteket sorolja fel, gyermek-felnőtt, illetve férfi-nő megoszlásban. Az aránylag nagy esetszám azonban csalóka, mivel egyes leleteknek a közleményekben csupán demográfiai meghatározóik szerepelnek (pl. Velesnica, Vukovar). A makedóniai Anza lelőhelyről közölt néhány töredéklelet bizonytalan kultúrabesorolása miatt maradt ki a felsorolásból (NEMESKÉRI-LENGYEL 1976). A táblázat adatai közül legfeltűnőbb a felnőttek nemek szerinti megoszlása: a telepek gödreibe bedobott halottak, vagy szórványos sírokban eltemetettek között sokkal több a nő mint a férfi. Az esetszám azonban túl kicsi ahhoz, hogy általános következtetéseket lehessen levonni, arra vonatkozón, hogy kiket hantoltak el a telepeken belül. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 5