Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Zoffmann Zsuzsanna: A pécsi székesegyház területén feltárt középkori sírok csontvázleletei (Embertani adatok Janus Pannonius temetkezési helyének meghatározásához)

6-7/E: maturus korú férfi A lelet jó megtartású agykoponyából áll, az arci részből viszont csak töredékek őrződtek meg. A mandibula hiányzik. A rövid, igen széles, igen alacsony agykoponya hyperbrachy-chamaehypertapeinokran, az igen széles homlok metriometop. Az arc középszéles, az orbitális index hypsikonch. Az orrgyök sekély, széles, a fossa canina sekély. Fogak nem őrződtek meg. A homlokcsonton teljes hosszában sutura metopica látható. - A lambdavarratban, a lambda-mérőpontnál szorosan egymás mellett, három darab, közepes méretű varratcsont látható. Mellettük, a varrat jobb oldalán, kizárólag a tarkócsontra kiterjedve, 59 mm hosszú és 34 mm széles, nagy méretű varratcsont figyelhető meg. Értékelés Kárpáti Gábor ásatást ismertető cikkének zárszavában azt írta, hogy véleménye szerint nagy valószínűséggel Janus Pannonius sírját tárták fel 1991 -ben a pécsi székesegyházban (KÁRPÁTI 1998). Ezzel a kijelentéssel kapcsolatban érvek és ellenérvek is felhozhatók. Az alábbiak érvként szolgálhatnak KÁRPÁTI (1998) feltételezése mellett: 1. Életrajzi adatok: — Janus Pannonius, Csezmiczei János néven 1434-ben született, 1447 és 1454 között Ferrarában tanult, s ott vált belőle jelentős humanista költő. 1454 és 1458 között Padovában tanult tovább, ahol barátja, Mantegna, készített róla egy megsemmisült portrét, és feltehetően egy freskóján is megörökítette. 1458-ban Janus Pannonius hazatért és az 1459 és 1472 közötti években pécsi püspök lett. Eközben Mátyás király több hadjáratában is részt vett. — Hiteles adatok szerint Janus Pannonius, pécsi püspökként 1465-ben, mint Mátyás király küldöttségének vezetője, Rómában járt és ott személyesen találkozott II. Pál pápával. — Janus Pannonius versei tanúsítják, hogy hosszabb ideig szenvedett tüdőbajban, több versében is leírja betegségének tüneteit, miközben panaszkodik, hogy nem tud miattuk részt venni a csatákban, hanem sátrában kell kínlódnia. — Miután 1471-ben részt vett a Mátyás király elleni, meghiúsult összeesküvésben, elmenekült az országból, s feltehetően tüdőbaja okozta korai halálát, 38 évesen, 1472-ben, a mai Horvátország területén fekvő Medvevárban. — A történeti adatok szerint, halálánál jelen lévő barátai - feltehetően bízva abban, hogy idővel a halott püspök-költő földi maradványait haza lehet Pécsre szállíttatni - koporsóját kátránnyal/szurokkal vonatták be, előkészítve így a majdani szállításra. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 137