Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Kárpáti Gábor: Janus Pannonius sírja

Kárpáti Gábor: Janus Pannonius sírja Janus Pannonius pécsi püspök, Hungaria legismertebb humanistájának halál utáni „utó­élete", háromszori eltemetése a magyar történelem talányai közé tartozik. A jelen dolgozat (és az antropológiai vizsgálatok) célja e rejtély megoldása régészeti és történeti kutatások alapján, illetve ehhez kapcsolódnak az antropológiai vizsgálatok is. 1 1991 márciusában II. János Pál pápa látogatását megelőzően fűtésrekonstrukciót végez­tek a Pécsi Székesegyház altemplomában. A kitűzött árok egyben régé­szeti kutatásra is szolgált. A feltárást az altemplom nyugati főfala mentén húzódó, majd a kazánház felé átvezető árokban végeztük el, melynek szélessége 120 cm, mélysége 145 cm volt (1-2. kép). A munkálatokat a padlóburkolat felszedésével egy kivitelező cég munkatársai kezdték meg. A múlt század végén lerakott burkolat kövei alatt 8 cm vastag ha­1. kép barcsréteg volt, alatta a bolygatatlan templom föld. Tizenkét centiméter mélységben jelentkeztek az altemplom oszlopsorait és pillérsorait tar­tó, kőből kirakott „talpgerendák". Ezek szélessége az oszlopsoroknál 110 cm, a pillérsoroknál 195 cm. Mélységük a domb lejtőjének megfelelően északról délre haladva növekszik 60-tól 100 cm-ig. A talpgerendák az al­templom nyugati falával egybeépültek, tehát egykorúak. A nyugati és a déli főfal kváderköves falszövete a jelenkori padló alatt 8 cm mélységben jelentkező 12 cm széles sockelig tart, amely alatt a talpgerendákhoz ha­sonló kisebb-nagyobb kövekből rakott alapfal látható. A nyugati fal szé­lességét nem ismerjük, a déli felmenő fal szélessége 235 cm. Az árokban és a déli fal áttörésénél mindenütt elértük a bolygatatlan réteget. A kutatóárok teljes területén középkori sírokat tártunk fel (összesen nyolcat). A közép­kori padozat magasságában egy eredeti helyén megmaradt sírkövet is Jelen tanulmány már korábban megjelent: Kárpáti Gábor: Hova temették Janus Pan­noniust? Pécsi Szemle I. évf. 1998. 21-27. és Kárpáti Gábor: Janus Pannonius feltételezett sírhelye? In: Jankovits L.-Kecskeméti G. (szerk.) Janus Pannonius és a humanista irodalmi hagyomány, Pécs 1998, 41-49. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 123

Next

/
Thumbnails
Contents