Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)
Gábor Olivér: Sopianae ókeresztény egyháza(i)
jú emléképületet emelni. 2 6 Ez utóbbi szokás terjedt el Sopianae 4. századi keresztény temetőrészén, ahol szintén gazdag családok vagy jeles személyek kaphattak ilyet. Az ókeresztények által keletről átvett sírkamraépítés szokása a korábbi sziklasírokra, barlangsírokra vagy akár Jézus sírjára, mint előképre is visszavezethető. A kereszténység egész birodalomra kiterjedő építészeti újítása a temetők területén épült bazilikák al5. kép: a Sopianae kalmazása (5. kép). Ez a korábban főtéri római épülettípus Konstantin ókeresztény temető- császártól kezdve átkerült a temetőkbe. Pécsett egyelőre csak feltételezrukció^a (Go^tony!- hető e9y kor i temetői bazilika megléte. 2 7 Amennyiben valóban előkerül, hagyaték, Pécsi úgy azt mindenképpen az ókeresztényekhez kell majd kötnünk, mégpePüspöki Levéltár), dig állandó császári jelenlét híján építtetőként az egyházat megjelölve. 6. kép (jobbra): Depositio ad sanctos a pécsi temetőben: a IV. és V. sírépítmények közé beszorított I. sírkamra. 7. kép. Etruszk Symposion-jelenet Kr.e. 520 körül (Tarquinia, A festett vázák sírja). 2 6 lyen értelemben a pécsi ókeresztény sírkamrák felszíni építményei leginkább a római eredetű apszisos záródásukkal térnek el görög előképeiktől (kivéve a II. sírkamráét, mely nem apszisos végű). 2 7 Három helyen feltételezhető Pécsett temetői bazilika: 1. A székesegyház alatt (HENSZLMANN 1876 59 SZŐNYI 1927 182 NAGY L 1938 34-36 GOSZTONYI 1939-40 30 36-38 57-58 61-63 259-262 280 1943 140-142 FÜLEP 1984 53 FÜLEP-BACHMAN-PINTÉR 1988 31-32 VISY 2007). 2. A Cella Septichora lett volna az (FÜLEP-BURGER 1979 250 FÜLEP 1984 48-49 279). 3. Az Ókeresztény Mauzóleum mellett előkerültek egy nagyobb római kori épület alapfalai (FÜLEP 1977 246 NAGY T 1987-88 223). Mmam A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 112
