Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Magyar Zsolt: Trilobitenperlen from Dunaszekcső (Hungary)

Kettőscsatornájú üveggyöngyök Dunaszekcsőről Bátaszéken a Csanády-gyűjteményben két eddig publikálatlan kettőscsatornájú üveggyön­gyöt őriznek. Ezeket a speciális gyöngyöket a szakirodalom Rippenglas­perlen (Noll 1963, 68) vagy Trilobitenperlen (Haevernick 1974, 105) né­ven ismeri, amelyek figuratív és nem figuratív felületűek lehetnek. Az előbbieket kettőscsatornájú üvegkameóknak (Gesztelyi 1997) az utóbbi­akat rovátkolt díszítésűeknek is hívjuk. A rovátkolt díszítésűeken belül a Glatt-gerippt és a Karriert-gerippt típusúakat különböztetjük meg (Ha­evernick 1974, 106). Az 1. számú gyöngy (Figure 1) Glatt-gerippt típusú, fekete átlátszatlan (opak) üveg (vö. Fó­rizs et al. 2000, 321) (sz: 1,7 cm; h: 2,8 cm; m: 0,2-0,8 cm). Felületén hat vízszintes borda húzódik, az alja enyhén domború. A 2. számú gyöngy (Figure 3) Karriert-gerippt típusú, fekete, átlátszatlan (opak) üveg (sz: 1,6 cm; h: 2,0 cm; m: 0,2-0,8 cm). Felületén négy vízszintes borda húzó­dik, amit hét függőleges vonal metsz szabálytalan távolságra egymástól, az alja egyenes. Az üveg kismértékben lepattogzott a tárgy két sarkán. A kettőscsatornájú üveggyöngyök a késő császárkortól a nyolcadik századig fellelhetők a pannóniai régészeti leletanyagban. A Kr.u. 3. században tűnnek fel el­őször, mint a gagátgyöngyök olcsó utánzatai. Bulloteria (pecsétnyomó) segítségével készültek, nem öntőmintával, ami kevésbé esztétikus ered­ményt adott, de lényegesen gyorsította a gyártási folyamatot. Azok az üveggyöngyök, amelyek ugyanazzal, vagy ugyanolyan a matricaval ké­szültek könnyen kiválaszthatók. Erre az esetre jó példa az 1. számú gyöngy és egy Dunapentelén talált gyöngy (1. és 2. kép). A 2. számú gyöngynek (3. kép) nehezebb pontos párhuzamot találni, mivel valószí­nű, hogy a függőleges, szabálytalan távolságban lévő bevágásokat az üveg újrahevítése után, kézzel alakították ki, így minden darab egyedi. A kettőscsatornájú üvegkameók gyártási helyét olyan kereskedelmi központokban keres­hetjük, ahol üveggyártás is volt és gyakran használták a bulloteriaí plom­bázásra (Gesztelyi 1998, 76). Aquileia (Gesztelyi 1998, 67) és Salona ilyen szóba jöhető gyártóközpontok, de Sopianaeban, Sisciában (Gesz­telyi 1998, 75) és Intercisában (Gesztelyi 1997, 63) is lehettek gyártóköz­pontok. Mindazonáltal figyelembe kell vennünk, hogy, hogy a rovátkolt díszítésű és figuratív gyöngyök elterjedési tere és ideje nem esik egybe. A rovátkolt díszítésűek hosszabb ideig maradtak használatban és na­gyobb területen terjedtek el (Gesztelyi Tamás személyes közleménye), így a két típus gyártóhelyei sem esnek egybe, ezek meghatározásához további kutatás szükséges. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 103

Next

/
Thumbnails
Contents