Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Gál Éva: Adatok a pécsi Felsőmalom utca történetéhez

Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet bérházának építése a nevezett saroktelken. A szintén utcakép meghatározó, jellegzetes Bauhaus épületet Forbáth Alfréd tervezte, Márovits Andor építőmester kivitelezte, 1937-ben készült el. Az épület beosztása, lakóterei tágasak, világosak, emberléptékűek, a mai tervezők számára is példaértékű munka valósult meg. Ugyanakkor az utcában olyan családi házak is álltak, amelyek a maguk sokszobás, cselédszobás, már fürdőszobával kialakított beosztásukkal a 19. századból örökölt jellegzetes polgári lakóhelyként funkcionáltak a 20. században is. Erre példa a 23. és 25. számú házak, amelyeket végül az 1930-as, 1940-es években bontottak le. Amiről feltétlenül meg kell még emlékeznünk, az utca „ipari negyedként" való 20. századi továbbélése. A két világháború közötti korszakban az új energiaforrásokat felhasználó kisebb-nagyobb üzemek, gyárak telepedtek meg itt, sőt volt, amelyik nevezetes városi helyszínné is tette a Felsőmalom utcát. Az 1/2. szám alatt működött Schmied Gyula vállalkozása, a „Sopianae" csokoládé és cukorkagyár, ... Az 1/2. szám alatt működött Schmied Gyula vállalkozása, a „Sopianae" csokoládé és cukorkagyár, ahol a marcipántól a ropogós nápolyin keresztül a selyemcukorig számos finomság készült. Szezonális jelleggel pedig a Mikulás figurától a húsvéti nyúlig különféle csokoládékat, illetve szaloncukrokat is készítettek. Két, Király utcai boltjukat a visszaemlékezések szerint sokan felkeresték. A 3. szám alatt működött a század elején Drenda József utóda, Tóth Béla kocsigyára, majd az 1930-as években Sarbak István mérlegkészítő és javító műhelye. A 9. szám alatt volt Frankfurter Ignác kárpitos üzeme és bútorraktára, a 11. szám alatt Weisz Mór ecetgyára, a 13. szám alatt a Pécsi Fém, A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 81