Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Gál Éva: Adatok a pécsi Felsőmalom utca történetéhez

Vessünk egy pillant A 19. századi Fels E század folyamán A század első feléb A már meglévő bari lómalma, a 23-27. szám alatti egy tagban levő telken pedig Naizer Ferenc, majd Precska József posztósok malma.) A Malom-csatorna vizét itt elsősorban a bőrkikészítéshez, bőrfeldolgozáshoz kötődő iparosok, illetve a kallózással dolgozó posztósok, a posztót felhasználó iparűzők (Id. kalapos) használták fel. Emellett megjelennek más mesterségek képviselői is (pl. kékfestő, molnár). Szinte kivételnek tekinthető, hogy a 21. szám alatti beépítetlen telek, — kert-, majorsághasznosítással — nem mesterember, hanem Gromon Illés püspöki prefektus tulajdonában volt. ást még az utca 18. század végi nyugati oldalára, ahol a városfal árka húzódott. Ezt a területet az 1780-as, 1790-es években parcellázta és adta magántulajdonba a város, a kialakuló telkeken így jóval később, a 19. század elején indultak el az építkezések. Mivel ezek a telkek a határoló városfal miatt elég kis méretűek voltak, egy-egy tulajdonos több egymás melletti parcellát is vásárolt belőlük. Az is előfordult, hogy a szomszédos pl. Lyceum utcai tulajdonosok, telkük meghosszabbításaként rendelkeztek Felsőmalom utcai telekkel, amit aztán egy egységként kezeltek, bár kezdetben a lakó- és műhelyépületek inkább a Lyceum utcára néztek. A telekvásárlás nem mindig járt építkezéssel, így például szolgálhatta a pénzbefektetés szándékát is. Erre gyanakodhatunk a 20, 22. és 24. számú házak telkei esetében (az utca nyugati oldalán a Rákóczi úti sarokig nyúló 3 telkekről van szó), ezeket 1791-ben az a Pelikán József tímár vette meg, aki 1773-ban lett tulajdonosa a mai 9. szám alatti ingatlannak (ma a Várostörténeti Múzeum épülete). Ezeket az üres telkeket, csak a mester halálával adta el özvegye 1804-ben.

1

0 őmalom utca további változásokat kísérhetünk figyelemmel, en, a telkek beépítésével zártsoros utcakép kezdett kibontakozni. A keleti oldalon beépültek a foghíjak, a nyugati oldalon lassan beépültek a telkek. Ez viszonylag hosszú folyamat volt, pl. a 6-8. szám alatt csak 1867-ben történt építkezés. A telkek belső részein pedig az új tulajdonosok különböző gazdasági-ipari hasznosítású épületeket emeltettek, vagy bővítéseket végeztettek. Ez kapcsolatban állt a tímárműhelyek további virágzásával is a vízmű megépítése előtti időszakban. A Munkácsy Mihály és Felsőmalom utcákat összekötő kis köz is ekkor jött létre, 1868-ban az itteni telek egy részének városi kisajátításával, okk épületek egy része pedig átalakult, elsősorban Piatsek József neves pécsi építőmester és fia munkái nyomán. Létrejöttek azok a klasszicista stílusú házak (a Felsőmalom u. 3., 5., 7., 10., 19., 23. szám 1

0 A telkeken Madas József csak az 1810-es években említ először épületet, az 1820as években itt létesült a „Vörös Ökörhöz" címzett vendégfogadó 76 A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve