Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Gál Éva: Adatok a pécsi Felsőmalom utca történetéhez

S-rr-vrSi». t ~H Rii „A B arányhoz" címzett fogadó bocskoros, tímár A város vendégfogadója „A Római Császárhoz" malom sörfözö, tímár, vendéglő - a „Mágocser" ,Czédula-ház

1 tímár kékfestő T] szíjgyártó tímár malom, posztós A Felsőmalom utca a 18. század második felében (Felhasználva Madas József: Pécs 1722-ben c. térkép illusztrációja) ségek képviselői próbáltak egzisztenciát teremteni a kétséget kizáróan külvárosi „ipari negyeddé" alakuló területen. Jellegzetes és a laza beépítést támasztja alá az is, hogy egy-egy tulajdonos több, egymással határos telekkel is rendelkezett.

7 Másrészt a Vásár tér kialakulása, a kereskedelem fellendülése magával hozta azt is, hogy tágabb környékén — így a Felsőmalom utcában is — új funkciók jelentek meg. Elsősorban a vásározókat, a sokadalmat kiszolgáló vendéglők, vendégfogadók megjelenésére hívjuk fel a figyelmet. Példaként említjük az igen nagy méretű 1. számú telket (Király u. 50.-Felsőmalom u. 1. és 1/2. saroktelek), itt 1747—50-től molnárok, pékek laktak (Staudecker Tamás, majd Schmittmayer Mihály). A saroktelek tulajdonosa 1778-tól Schmekeber János, aki itt nyitotta meg a „Bárányhoz" címzett vendégfogadóját, amelyhez tágas udvar és kert is tartozott.

8 A másik híres vendéglő a Felsőmalom u. 9. szám alatti „Pelikán-házban", vagy „Má7 Ilyen nagyobb telek volt pl. a Király u. 48.-Felsőmalom u. 2.; a Király u. 50,-Felsőmalom u. 1. és 1/2.; a Felsőmalom u. 5-7.; a Felsőmalom u. 13-15-17.; vagy a Felsőmalom u. 23-25-27. 6 A vendégfogadó a 19. század elején is működött, akkor Kaiser Lőrinc mészárosé, aki mészárszékét is itt működteti. A vendégfogadó legkésőbb az 1840-es évekig létezhetett, ugyanis a mester fia 1848-ban kezdi a telken új háza építését. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 74