Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Horvatovich Sándor: Ritka bogárfajok (Coleoptera) a Dél-Dunántúl bükköseiből

Cucujidae Prostom is mandibularis (F., 1801) Elterjedése: Közép-Európa, de csak egymástól elszigetelt, néhány, kis kiterjedésű foltban. Hazai elterjedése: néhány szórványos hegyvidéki lelőhely, a legnagyobb ismert populáció a Mecsekben a Mélyvölgyben él. Lelőhelye a mintaterületen: csak a Mélyvölgy völgyrendszerében találtam. Itt viszont bizonyos kidőlt és helyben elkorhadt, vörös korhadásban lévő vadcseresznyetörzsekben, tél végén több száz példányt is megfigyeltem. Élőhelyigény: a német irodalom szerint a faj „Urwaldrelikt", így legfontosabb igénye a helyben éveken át korhadó bizonyos lombosfák (a Mecsekben a vadcseresznye) megléte. Colydiidae Endophloeus markovichianus (Pill.Mitt., 1783) Elterjedése: Közép-Európában csak néhány lelőhelye ismert, elsősorban Szlovákiából, dél-európai és észak-afrikai erdőkben gyakori. Hazai elterjedése: eddig csak a Börzsönyből, a Mátra előteréből, a Zselicből, a Mecsekből és a Villányi-hegységből ismert. Csak a Mecsek erdeiben terjedt el általánosan, elsősorban a bükkelegyes gyertyános tölgyesekben. Lelőhelye a mintaterületen: mind a hat mintaterületen megtaláltam. A legnagyobb populációját a Jakabhegyen lévő bükkösben figyeltem meg. Élőhelyigény: erősen korhadt fák megléte, melyek laza kérge alatt találhatók a kifejlett egyedek. Cerylonidae Pseudophilothermus evanescens (Latr.,1802) Elterjedése: Közép- és Dél-Európa erdei, de nagyon szórványosan. Hazai elterjedése: a faunafüzet szerint „Hazánkban is csak szórványos adatai ismertek a Bükkből, a Vértesből, a Bakonyból valamint Baranya (Csányoszró, Pécs) és Somogy megyéből". Azóta megtaláltam a Villányi-hegységben is (Bisse). Lelőhelye a mintaterületen: Mélyvölgy, Tubes, Zengő és Bisse. Élőhelyigény: saját megfigyeléseim szerint a kifejlett bogarak a kidőlt és a korhadási folyamat elején lévő bükkfák kérge alatt tartózkodnak. Aderidae Phytobaenus amabilis Sahlb., 1834 Elterjedése: a faunafüzet szerint „Észak-Európában nem ritka, egyebütt (Franciaországban és Németországban) nagyon ritka. Faunaterületünkön a Kárpátok és Horvátország több pontján megtalálták és előfordulását Magyarországon is várni lehet". A német faunamű szerint euroszibériai faj, amely Közép-Európában nagyon ritka. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 64