Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 48-49 (2003-2004) (Pécs, 2004)

Múzeumtörténet - B. Horváth Csilla–Huszár Zoltán: A pécsi-baranyai múzeumok egy évszázada

erőteljesebbé válhatott a sajátos múzeumi tevékenység is."

s A fentiekkel együtt azonban a tanácsi struktúra és a múzeumi szervezet kapcsolatai a kezdeti években nem intézményesültek: "A szervezet (megyei múzeum) életében az első mozzanatoktól kezdve lényeges kérdése volt a tanácsi apparátusba való beilleszkedés biztosítása, ami zavartalanul megtörtént, annak ellenére, hogy módozata szigorúan meghatározott formát máig nem öltött".

9 A Baranya megyei múzeumi szervezet legnagyobb tagja a pécsi Janus Pannonius Múzeum volt, amely természettudományi, régészeti, képző- és iparművészeti, néprajzi gyűjteménnyel rendelkezett. A Pécsi Városi Múzeumtól átvett helytörténeti gyűjteményhez kapcsolódva, a kor kultúrpolitikájának megfelelően az "1960. évben indult meg az egyre szélesebb mederben haladó munkásmozgalom-történeti anyaggyűjtés. " " Már ekkor is a múzeumi szervezet szétszórtsága volt a jellemző. Pécs város különböző pontjain négy épületben és két kiállítási helyen működtek az intézmény részei. A természettudományi gyűjtemény a Pécs Rákóczi u. 64. számú épületben, négy helyiségben mutatta be kiállítását, amelyet 1951-ben nyitottak meg. Az egyre gyarapodó anyag súlyos raktárhelyzetet eredményezett a gyűjtemény elhelyezésében. A régészeti gyűjtemény a Pécs Széchenyi tér 12. számú műemléképületében található (a mai napig), ahol egyúttal a JPM Igazgatósága is működött. Az állandó régészeti kiállítás 1950 óta az 1960-as évek végéig változatlan volt, 8 helyiségből állt, "amely az igen szerényen képviselt kora Árpád-kori anyaggal zárul... A középkort, a hódoltság korát, férőhely hiányában, bemutatni nem lehet. A gyűjtemény raktárhelyzete is egyre súlyosabb. " u A gyűjteményhez tartozott a Pécsi Székesegyház mellett felállított Szigetvár, Sellye and Nagyharsány also gave financial support, while Komló town council provided an apartment for one of the museum staff with a family. This period is described well by the archaeologist and county museum director László Papp (1961-1964), in the following lines from his report on the institute's activities of 1962: "The period between July V, 1958 and December 31", 1961 was that ofIheformation of a county museum organisation and the foundation of an administration, while at the same time the work peculiar to museums was also able to become more vigorous. "

8 For all that, in the early years there was no integration between the council structure and the museum organisation: "From the first movement in its life, an important question of the organisation [the county museum] was the guarantee of its integration in the council apparatus, which occurred smoothly despite the fact that to this day its form has never been strictly defined"

.

9 The largest member of the Baranya county museums organisation was Pécs's Janus Pannonius Museum, which had natural history, archaeological, fine art, applied art and ethnographic collections. As regards the local history collection transferred from the Pécs City Museum, in keeping with the cultural policy of the day, "In the year 1

960 there began a collection of material from the history of the working-class movement that travelled along an ever-widening channel." " At this time the museum organisation was typified by dispersion. The parts of the institute in Pécs consisted of four buildings and two exhibition sites in different parts of the city. The natural history collection was housed at 64, Rákóczi St., where the exhibition, opened in 1951, spread over four halls. The critical storage situation of the ever-expanding material caused the collection to be moved. The archaeological