Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 48-49 (2003-2004) (Pécs, 2004)

Muzeológia - Tillai Gábor: Tendenciák, jelenségek a 100 éves múzeum ismeretterjesztő és közművelődés tevékenységében

Tende es тш Tendencies and occurrences in the disseminatim nyíltak időszakos kortárs művészeti egyéni és csoportos kiállítások (pl. Mozgás 70; Természet - Látás - Alkotás); indult útjára az Országos Kisplasztikái és Kerámia Biennálék azóta is tartó seregszemléje. Az 1970-es évektől intenzív fejlődés mutatkozott; egymás után nyíltak új állandó kiállításaink; Régészeti Kiállítás, Malom Múzeum (Orfü) - 1970; Reneszánsz Kőtár- 1972 (A múzeum névadójának, Janus Pannonius halálának 500. évfordulóján); Csontváry Múzeum 1973; Zsolnay Kerámia Kiállítás (átrendezés) - 1974; Vasarely Múzeum 1976. A Káptalan utca épületeiben egymás után megnyíló művészeti gyűjtemények révén gyakorlatilag kialakult a pécsi "múzeum utca", hazánk egyedülálló hangulatú képzőművészeti bemutató helyeivel. Ez a sokféle kiállítás tette lehetővé többek között, hogy az 1970-es években a Munkásművelődés keretei között havonta egy alkalommal, szombaton délelőtt "valamelyik múzeumban, elsősorban a képzőművészeti kiállításokban ingyenes tárlatvezetést kaptak a munkások, akik brigádkeretek között érkeztek, a brigádnaplóval, de oda jöhetett boldog-boldogtalan, s a művészettörténész vagy muzeológus is pénzhez jutott. Néha a Természettudományi Kiállításban is megfordultunk, a Zsolnayt azt polgári dolognak tartották, de a legtöbbször a Modern Magyar Képtárban szerveztünk programot; a Romváry Feri mindig beosztotta, hogy ki, ill. mi lesz, megjelentettük a műsorfüzetben. A brigádnaplót lehet, hogy egy ember pecsételtette le, de mindig volt közönség és mindig volt szakvezetés. Ami még rendszeres volt és az elitnek szólt, az a Csontváry Matiné. Nem tudom már, hogy melyikünk fejéből pattant ki, de egy beszélgetés során... az biztos, hogy a Feri nagyon örült neki, az is lehet, hogy ő pedzette. " (A korabeli Pécs kulturális| A series of temporary solo and group exhibitions of I contemporary artists was opened at the Szabadság Road building of the Gallery of Modern Hungarian Art (e.g. I Movement '70; Nature - Sight - Creation), and the ; National Biennial of Small Sculptures and Ceramics embarked on its meetings, which it continues to hold. From the 1970s there was intensive development, with a series of new permanent exhibitions: the Archaeology Exhibition, the Mill Museum (Orfû) - 1970; the Renaissance Museum of Stonework Finds - 1972 (the 500

th anniversary of the death of Janus Pannonius, after whom the museum was named); the Csontváry Museum - 1973; Zsolnay Ceramics Exhibition (rearranged) - 1974; and the Vasarely Museum - 1976. With the opening of art collections one after the other in Káptalan St., "Museum Street" was born, its series of fine art displays providing an atmosphere unique in Hungary. This great variety of exhibitions made it possible in the 1970s for the " Workers 'Education " to put on one Saturday morning every month "in every museum, primarily at the fine art exhibitions, the workers, who arrived in their brigades together with their brigade day-book, were given a free guided tour, but all and sundry could make their way there and the art historian or museologist could earn a little cash. Sometimes we went to the natural history exhibition; the Zsolnay was considered rather middle-class, but most often we organised events at the Gallery of Modern Hungarian Art: Frankié Romváry always decided who and what it would be that day and entered it in the activity book. Sometimes the day-book was stamped, but there was always a company and always a professional guide. The other regular event, but this was for the elite, was the Csontváry Matiné. I don't know whose head it came from, but it was in the course of a conversation... it's certain that