Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 48-49 (2003-2004) (Pécs, 2004)

Művészettörténet - Kovács Orsolya–Nagy András–Sárkány József–Várkonyi György: Válogatás a Képző- és Iparművészeti Osztály gyűjteményeiből

Válogatás a Képző- és Iparművészeti Osztály. A selection from the collections of the Fine and. Válogatás a Képző- és Iparművészeti Osztály gyűjteményeiből A selection from the collections of the Fine and Applied Arts Section Egry József: Badacsonyi hegyoldal, 1930 к Papír, olaj /pasztell, 59,5 cm x 87 cm. J.n. Török Lajos ajándéka. Ltsz.: 52.89 A festmény amellett, hogy a képzőművészeti gyűjtemény kitűnő színvonalú Egrykollekciójának alighanem legpompásabb darabja, provenienciája révén fontos múzeumtörténeti dokumentum is. Az 1952-ben indított új képzőművészeti leltárkönyv első bejegyzett tételei között szerepel, mint átvétel a városi múzeum gyűjteményéből. A származás rovat Török Lajos ajándékaként tűnteti föl. Török Lajos műpártoló, művészetszervező, "civilben" a város rendőrfőkapitány-helyettese az 1926-tól 1944-ig működött Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának elnöke volt. Személyes kapcsolatban állt Egryvel, aki a pécsi, baranyai művészek és néhány fővárosi alkotó mellett szintén bejegyzett tagja és kiállítója volt a PKMBT-nek. A kép a pályája zenitjén álló Egry* stílusparadigmájának megfestett manifesztuma, motívum, eszköz és alkotó tökéletes egymásra találásának bizonyítéka. A domb mögött lebukó napkorongból áradó fény egyszerre old és köt, bontja és építi a kompozíciót, éppoly áttetszővé és rebbenővé téve a táj szilárd szerkezetét, mint amilyen transzparens a lazúros olajba kevert gyors krétaJózsefEgry: Badacsony hillside, around 1930 Paper, oil/pastels, 59,5 cm x 87 cm. No signature. Donated by Lajos Török. Inv. No.: 52.89 Apart from this painting most probably being the prize piece of this exceptionally high quality Egry Collection, because of its provenance it is also an important document in museum history. It appears among the first of the items to be entered into the new 1952 visual arts inventory, as a transfer from the city museum. In the column referring to its origin it is described as a donation from Lajos Török, otherwise deputy chief commissioner of the city police, was a patron of the arts and president of the Pécs Association for Patronage of Visual Arts and Sculptures (PKMBT), which operated between 1926 and 1944. He was a personal acquaintance of Egry, who, along with other artists from Pécs, Baranya County and the capital was a member and exhibitor for the Association. The picture is a proclamation in paint of the stylistic paradigm of Egry at the zenith of his career, a testament to the perfect meeting between the creator and his tools. The light emanating from the sun sinking below the hill at once divides and unites, demolishes and constructs the composition; it makes the solidity of the panorama just as translucent and shimmering as the painted surface itself of sudden chalk lines mixed in with the transparent oil glaze.