Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 48-49 (2003-2004) (Pécs, 2004)

Néprajz - Begovácz Rózsa: Baranyai néprajzi gyűjtemények és kutatástörténet

-Baranyai-néprajjzi gyûjteiaiények és kutatástörténet TJ^-£mm3graphicai-CoJU^cüoiisandKesearcli.. Baranyai néprajzi gyűjtemények és kutatástörténet Begovácz Rózsa Pécs városában és Baranya megyében a néprajzi érdeklődés a 19. sz. derekán jelentkezett a korabeli ország-, táj- és népismereti leírások, ismertetések kapcsán. Ezek az ismertetések a régmúlt történeti, egyháztörténeti, földrajzi és egyéb feldolgozásaihoz is visszanyúlva az általuk is tapasztalt táji, nyelvi, nemzetiségi, gazdálkodási, építkezési és nem utolsósorban viseleti különbözőségek figyelembevételével először is elkülönítették egymástól Pécs, Mohács, Szigetvár, Siklós városokat, az Ormánságot, Mecsekalját, Szigetvidéket a Hegyhátat stb. Azután ezeknek a városoknak és kistájaknak a sajátságait összevetve és összegezve megírták Pécs és Baranya ismertetéseiket. Ma ezeket a leírásokat a néprajztudomány elsőrendű forrásnak tekinti, és ennek megfelelően kezeli. Ezek: a Haas Mihály szerkesztette Baranya című kötet, és a másik monografikus munka Hölbing Miksáé, Baranya vármegyének orvosi helyirata címmel jelent meg. A baranyai néprajzi kutatások és feldolgozások terén is jelentős időszak volt a millennium. Baranya megye millenniumi monográfiáját Várady Ferenc szerkesztette és adta ki két kötetben. Ilyen előzmények után kezdett a néprajztudomány Pécsett és Baranya megyében is önálló tudománnyá fejlődni. Ahhoz, hogy ez a folyamat végbemehessen, az új tudományos diszciplínának intézményesülnie kellett. Pécsett a múzeum (Városi Múzeum) hosszas vajúdás után 1904-ben nyitotta meg első állandó kiállítását. 1908 a néprajzi gyűjtemény történetében is jelentős dátum. Eddig az osztály csak névleg létezett, gyűjteménye The Ethnographical Collections and Research History of Baranya Rózsa Begovácz The mid-nineteenth century interest in ethnography in the city of Pécs and the county of Baranya appeared in the form of descriptions and disseminating works regarding the country, regions and people of the day. These publications primarily distinguished from each other the settlements of Pécs, Mohács, Szigetvár and Siklós and the Ormánság, Mecsekalja, Szigetvidék and Hegyhát etc., using old historical, ecclesiastical history, geographical and other elaborations and taking into consideration observed differences in region, language, ethnicity, agriculture, architecture and not least in dress. Later, publications were written about Pécs and Baranya which compared and summarised the special features of these towns and micro-regions. Today these descriptions are considered by ethnographic science to be primary sources and treated accordingly. They are the volume "Baranya," edited by Mihály Haas, and another work of a monographic nature by Miksa Hölbing with the title "The Medical description for the County of Baranya." The millennium was a significant time for ethnographical research and processing in Baranya. A millennium monograph on the county of Baranya was edited and published in two volumes by Ferenc Várady. These antecedents led to the development of ethnography in Baranya as an independent branch of academic research. In order for the process to be complete, it was necessary for the discipline to be institutionalised. After a protracted labour the museum in Pécs (the Town Museum) was born in 1904. 1908 is also an important