Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 48-49 (2003-2004) (Pécs, 2004)

Régészet - Nagy Erzsébet: A Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztálya – Töredékek 100 év történetéből

A Réeészeíi Osztály - Töredékek 100 év. The Archaeological Section - Fragments of. történelmi osztály célja Pécs városának és Baranya vármegye múltjának, területi viszonyainak és műveltségi állapotának megismerésére szolgáló tárgyakés irodalmi emlékek összegyűjtése, szakszerű felállítása és megőrzése". 5 A múzeum munkáját az 1906-ban újjáalakult Pécs-Baranyai Múzeumi Egyesület is segítette. Az Egyesület készítette el Szőnyi Ottó irányításával a város és a megye ásatási programját. Rendszeres régészeti kutatások, tervásatások kezdődtek. Marosi Arnold 1907-ben a pécsi köztemetőben népvándorláskori (avar) temető részletét tárta fel 7 (a temető hitelesítését, ill. további feltárását később Kiss Attila és Nagy Erzsébet végezte). Szőnyi Ottó Baranya és Pécs római kori építészeti emlékeit kutatta. A múzeumot 1933-ban a mai Rákóczi út 15. sz. épületbe költöztették. Az új állandó kiállításban a régészeti anyag szintén három helyiségben, az előzőhöz hasonló elrendezésben volt látható: az elsőben a kőkorszak tárgyai, a falakon az ősember életét bemutató szemléltető képek, a második és harmadik teremben vaskori, római kori, középkori és újkori tárgyak voltak. Ekkor már évek óta dr. Fejes György látta el az osztály vezetését és a múzeum irányítását, s ekkor kezdte régészeti kutatásait a pécsváradi adóhivatalnok, a későbbi múzeumigazgató Dombay János: "Úgy gondoltam, muzeális értékű tárgyak összegyűjtésével és itt történő elhelyezésével tudom legjobban a figyelmet erre a pusztuló műemlékre, Pécsvárad szívére, a környék és a vármegye eme egyik legszebb és legmagyarabb történelmi emlékére felhívni és terveimnek barátokat szerezni." Összevethetjük Dombay munkáját a "hivatásos" régész tevékenységével. Dr. Fejes György, a városi múzeum vezetője a cserkúti temető ásatásának eredményéről egy collection, professional organisation and preservation of those material and literary relics serving to familiarise the past, regional conditions and cultural status of the City of Pécs and the County of Baranya." 6 The museum was assisted in its work by the Pécs-Baranya Museum Association, re-established in 1906. Under the supervision of Ottó Szőnyi, the Association worked out an excavation plan for the city and county. Regular archaeological exploration and planned excavation began. In 1907, Arnold Marosi excavated the section of the public cemetery dating from the migration (Avar) period (authentication and further excavation were later carried out by Attila Kiss and Erzsébet Nagy), while Ottó Szőnyi explored the relics of Baranya and Pécs Roman architecture. In 1933 the museum was transferred to the building at 15, Rákóczi Rd., and here too the archaeological material of the new permanent exhibition spread over three rooms and could be viewed in an arrangement to its predecessor: in the first, Stone Age objects, with pictures of the lifestyle of prehistoric man upon the walls, while the second and third contained objects from the Iron Age, Roman Age, and medieval and early modern periods. By this time Dr. György Fejes had for many years been entrusted with running the section and supervising the museum, and it was also at this time that János Dombay, the Pécsvárad revenue officer and later Museum Director, began his archaeological explorations: "I believed that the best way to draw attention to this decaying monument in the heart of Pécsvárad, one of the most beautiful and Hungarian of the relics of the neighbourhood and the county, and to gain allies for my plans, was to collect and position here objects ofmuseological value. " We can compare the work of Dombay with the activities of