Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - Fedeles Tamás–Horváth István: Klimó György pécsi püspök (1751–1777) pecséthasználata

Fedeles Tamás - Horváth István: Klimó György pécsipüspök (1751-1777) pecséthasználata 89 Az 1758 és 1776 közt biztosan használatban lévő pecsét lenyomatai (8. ábra) kivétel nélkül papírfelzetes formában maradtak korunkra.

29 Két alkalommal zárópecsétként alkalmazták. Két esetben nem szerepel a pecsét mellett a püspök aláírása. Ezen alkalmak közül egy ízben az oklevél corroboratiojában konkrét utalás történt rá, hogy Országh András püspöki vikárius pecsételte meg azt.

30 A püspök negyedik - és az ezzel teljesen megegyező ötödik - ma is meglévő, pecsétnyomójának (9. ábra) feje ovális alakú, melynek méretei: 31x29 mm, súlya 115 g. Köriratot nem tartalmaz, ábrája azonos a fentebb ismertetett két utóbbi nyomón találhatóéval. A typariumon a használatból eredő kisebb sérülésektől eltekintve, külsérelmi nyom nem látható. 1762-1776 közti intervallumban tudjuk adatolni használatát (10. ábra).

31 Minden alkalommal a főpap aláírásával ellátott iratokon került alkalmazásra. Két ízben vörös viaszba rányomott, egy esetben ugyancsak vörös viaszba záró, míg három alkalommal fekete viaszba szintén zárópecsétként került sor alkalmazására. Pécsett és Pozsonyban kelt iratokat láttak el e pecséttel. A püspök utolsó általunk ismert pecsétje az anulus, azaz a gyűrűspecsét volt. Ez a 24 mm átmérőjű, szabályos kör alakú gyűrűspecsét alkalmasint a főpappal együtt került végső nyughelyére. A pecsét, az imént ismertetett nyomókhoz hasonlóan, nem tartalmaz köriratot, valamint ábráján nem került ábrázolásra az infula. Lenyomataival (11. ábra) 1761-től folyamatosan találkozunk a püspök levelein zárópecsétként.

32 Egy alkalom kivételével valamennyi esetben vörös viasz zárópecsétként alkalmazták. A főpap János nevű rokonának gyűrűspecsétje (12. ábra) csak méretben és a főpapi jelvények elmaradásában tér el a püspök anulus ától.

33 Összegzésként megállapítható, hogy Klimó György püspöki pecséthasználata során a differenciáltság érvényesült. A püspöki kancellária munkatársai pontosan tudták, hogy melyik pecsétet kell alkalmazni az aktuális iraton. A jelen dolgozat csak a káptalanhoz és annak egyes tagjaihoz intézet levelek, okiratok pecséthasználatát vette górcső alá, ám - véleményünk szerint - tovább árnyalhatná az ebbéli gyakorlatot, ha a más személyekhez, intézményekhez küldött okiratok pecséthasználatát is vizsgálat alá vetnénk. Jegyzetek 1751. 07. 30-án nevezte ki Mária Terézia (1740-1780) az egyházmegye élére, majd ez év november 15-én hagyta jóvá a Szentszék. 1752. 03. 05-én szentelte püspökké Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek Pesten. Ld. Borsy Károly: Klimó György. 490. In: Vigília 1977/7. (július) 490-493., Uö: A XVIII. század második felének két püspöke. 278. In: Fricsy Ádám szerk. Tanulmányok a Pécsi Egyházmegye történetéből I. Pécs, 1993. 275-306.,Uö: Klimó György aki megszerette Pécs városát. 21. Pécsi Szemle. 2000. Tavasz 21-26. 1752. 04.17-én Pécsett iktatták be Baranya, míg három nappal később Bonyhádon Tolna megye főispáni tisztségébe. Ld. Borsy 1977. 490. Borsy 1977. 490. Az 1735-ben történt pappá szentelését követően rövid ideig Verdődön és Vágújhelyen káplánként működött, majd Klobusiczky Ferenc esztergomi érseki helynök titkára lett. 1737-ben pozsonyi kanonokká nevezték ki, majd 1741-től az esztergomi székeskáptalan tagja, előbb nyitrai, majd sasvári főesperesként. Ld. Fricsy 1993. 276. Igen nagy értéknek tartotta a papírt, így Fonyó Sándor nagyprépost javaslatára, a Tettye közelében saját telkén, egy papírmalmot létesített. Ld. Borsy 2000. 24. 1735. 05. 21. Bécs. Ld. Illésy János-Pettkó Béla: Királyi könyvek. Budapest, 1895. [reprint: Bp., 1998.] 111., Kempelen Béla: Magyar nemes családok. I-XI. Budapest, 1911-1932.,VI/68. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I-XIII. Pest, 1859-1868. V/273., Siebmacher - Csergheö: Wappenbuch des Adels von Ungarn stammt den Nebenländern der St. Stephans-Krone. II. Nürnberg, 1887-1888. 315. György számára 1753-ban kiállított armalis jelenleg a Pécsi Egyetemi Könyvtár Klimó Gyűjteményében található, melyre Móró Mária Anna hívta fel figyelmünket, amiért ezúton is hálás köszönetet mondunk. Ebből megtudhatjuk, hogy Klimó Ádám, a pécsi püspök atyafia a nemesi felkelésben tanúsított szolgálataiért kapta a család a magyar nemességet: „[...] occasionepraeteritae Generalispraememorati Regni nostri Hungáriáé insurrectionis, cum Insurgentibus Comitatus Posoniensis in Munere Locumtenentis, ac una Auditoris adversus Inimicum nobis eotum Ducem Bavaria eique foederatas numerosas Regis Galliarum Copias expeditum fideliter servientem [...]• Az 1753-ban kiállított diploma a következőképp írja le a címert, melyet az egyik udvari festő készített el: „[...] Scutum videlicet militare erectum coelestini Coloris, cui Balthaeus dextro diagonalis Argenteus, Sagitta naturaliter, sed rubeis Pennis adumbrata, et Spiculo sursum verso inscripta superinductus hinc et hinc Llilio