Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - Gál Éva: Ütő- és sújtófegyverek a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum gyűjteményében

Gál Éva: Ütő- és sújtófegyverek a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum gyűjteményében 83 1. Ácsbárd, 15-16. század (1. kép) Vasból kovácsolt, fölfelé hosszan, lefelé kisebb mértékben a köpű alá nyúló, egyenes éllel. A köpű hossznégyszög alakú, a négyszög - él felé eső - rövidebb oldala lekerekített. Bárdlap teljes hossz: 185 mm, magasság(élhossz): 275 mm, köpü magasság: 42 mm, Ltsz.: Sz.2001.1.18.R 2. Díszbárd, 19. század vége (2. kép) Vasból kovácsolt, íves, holdsarló alakú pengéjén vésett, virágos-leveles mintákkal. Foka kétágú, csavart végű, nyele hengeres, vasnyél végén négyszög metszetű tüske. Élhossz: 213 mm, bárdlap szélesség 118 mm, teljes szélesség: 210 mm, Nyél hossz: 615 mm, nyéltüske hossz: 110 mm, nyél átmérő: 22 mm, Ltsz.: Sz. 57.19.1.R 3. Harci csákány, 16. század (3. kép) Vasból kovácsolt, csőre enyhén ívelt, felső harmadában nyolcszegletű, a hegye felé rombusz metszetűvé váló. A köpű belső metszete ovális, külső felülete hatszögű, függőleges, lapos bordákkal díszített. Hosszú, nyolcszögű nyakrészének közepén borda-tagolás, a fok lapos, nyolcszögű. Teljes hossz: 280 mm, csőrhossz: 173 mm, köpű magasság: 25 mm, nyakrész hossz: 60 mm, fok átmérő: 40 mm, Ltsz.:Sz. 2001. 1.19.R 4. Buzogány, 16. század (4. kép) Csillag alakú buzogány bronz fejjel, fa nyéllel. A fejrész három sorban, négy-négy gúla alakú tüskéből kialakított, a középső sor tüskéi nagyok, a két szélső sorban levők kicsik. A nagy tüskéket rombusz alakban páros bordák veszik körül, a rombuszok csúcsainál kis bütykök láthatók. A fej alsó és felső, keskeny szegélye függőlegesen bordázott. A nyél sima, hengeres. Fejrész magasság: 56 mm, fej átmérő: 75 mm, nyélhossz: 640 mm, Ltsz.: Sz. 2001.1.14.R