Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Természettudományok - Körmendi Sándor: Újabb adatok a Baláta-tó zooplankton faunájának ismeretéhez

Újabb adatok a Baláta-tó Zooplankton faunájának ismeretéhez KÖRMENDI Sándor Körmendi.S.: New data to the knowledge of the Zooplankton fauna of Baláta, Southwest Hungary Abstract. In 2001-2002 I examined the Rotatoria, Cladocera and Copepoda fauna at Baláta 14 occasions. In primerai moor I took samples ( in the open water, in reedy and boggy, in moor shrubbery and alders) for analysing Zooplankton and water chemical contents. In my present study I show the result of qualitative analysis of Zooplankton and I show the data of water quality examinatoions. Bevezetés A Baláta-tó Somogy megye nyugati részén, a Kis Balátával együtt 174 hektáron elterülő lefolyástalan láptó, mely 1942 óta természetvédelmi terület. A láp vízállását a csapadék és a talajvíz magassága határozza meg, ezért az időjárástól függő jelentős vízszintingadozás jellemzi. Száraz időszakban szinte teljesen kiszáradhat (KASZA és MARIÁN 2001). Nyílt vize mozaikosan elhelyezkedő foltokban 20-25 ha területű, vízmélysége 0,5-4 m, átlagosan 1-1,5 m. Jellemző növénytársulása BORHIDI és JÁRAIKOMLÓDI (1959) szerint Spirodelo-Aldrovandetum. A tómeder sekélyebb részeit nagy kiterjedésű nádas, zsombékos borítja (Scirpo-Phragmitetum), míg a legsekélyebb részeken égerláp, fűzláp (lápcserjések) alakult ki. BORHIDI és JÁRAI-KOMLÓDI (1959) szerint itt az Alnetea glutinosae, Calamagrosti-Salicetum cinereae és Carici elongatae-Alnetum társulások figyelhetők meg. A szukcessziós folyamatok miatt csökken az összefüggő nyíltvizes területek nagysága és jelentős mértékű a láp erdősülése, különösen az éger előretörése. Az ősláp kutatását 1922-1923-ban BOROS ÁDÁM kezdte el, a zoológiai kutatásokról az első eredményeket 1927-ben DUDICH és munkatársai közölték (cit. MARIÁN 1957) Míg a Baláta gerinces élővilágáról MARIÁN MIKLÓS már 1957-ben közölt összefoglaló tanulmányt, addig a mikroszkopikus állatvilágról csak 1965-ben jelent meg publikáció (MEGYERI 1965). Azóta az ősláp Crustacea (Cladocera és Copepoda) faunájáról FORRÓ (1995) és KÖRMENDI (2001), Rotatoria faunájáról KÖRMENDI (2001) közölt adatokat. Anyag és módszer A mintavételek 2001. május és október, valamint 2002. április és május folyamán történtek, összesen 14 alkalommal a láptó keleti és déli részén kijelölt mintavételi helyeken. A mintavételi helyeknek MEGYERI (1965) által meghatározott biotópokat jelöltük ki : (1-3.kép) I. nyílt víz II. nádas-zsombékos III. égerláp-lápcserjés. A Zooplankton vizsgálatok során 10-50 dm3 vizet szűrtünk át 25 /x-s planktonhálón, majd a szüredéket formaimnál tartósítottuk. A Zooplankton mintavétellel egy időben vízkémiai vizsgálatokat is végeztünk. A mintákat FELFÖLDY módszertankönyve ( 1987) alapján dolgoztuk fel. Eredmények A láptó vízkémiai jellemzőit a csapadék mennyisége jelentősen befolyásolja. A csapadékos időszakban magasabb pH, vezetőképesség és alacsonyabb oxigénfogyasztás értékek voltak, mint a száraz időszakban. A csapadékszegény években szezonálisan emelkedik az oxigénfogyasztás (KOI) és anorganikus-N és foszfát-P koncentráció (1.táblázat) A 1998 - 2002. között a Zooplankton vizsgálatok során 48 Rotatoria, 29 Cladocera és 9 Copepoda faj került elő a mintákból (2.táblázat). A nyíltvizes területen (I.) 26 taxon (12 Rotatoria, 9 Cladocera és 5 Copepoda), a nádas-zsombékos mintavételi helyeken (II.) 47 taxon (28 Rotatoria, 17 Cladocera és 2 Copepoda), míg a égeres és lápcserjés (III.) mintavételi helyeken 19 taxon (11 Rotatoria, 6 Cladocera és 2 Copepoda) határoztam meg 20012002-ben. Az előforduló fajok béta-alfa-mezoszapróbikus, alfamezoszapróbikus és eu-politrófikus vízminőséget jelző, általában kozmopolita és euriök taxonok. Csak néhány - lápvizekben is gyakori - faj került elő (pl. Platyias quadricornis, Trichocerca weberi ). 1998-2000.évi vizsgálatokkal összehasonlítva 13 új taxont (2. táblázat:( + ) ) találtam a mintavételi helyeken, de összesen 7 Rotatoria, 5 Cladocera és 2 Copepoda korábban leírt taxont nem sikerült kimutatni a mintákban (2.táblázat:(-) ). Csak a csapadékos időszakban fordult elő a Brachionus budapestinensis, Filinia longiseta és a Synchaeta oblonga. A kvantitatív analízisek szerint a tavasszal a Rotatoria és Copepoda, a nyári időszakban a jelentős vízszínt csökkenéskor a Cladocera fauna egyedszáma és biomasszája volt a legnagyobb. (A kvantitatív analízisek részletes elemzése későbbi tanulmány tárgya.) Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a Zooplankton fauna összetételében jelentős átalakulás zajlik, amit alapvetően befolyásol a csapadékos és száraz időszakok évenkénti és szezonális váltakozása, de a szukcessziós folyamatok előrehaladása is. Ezért szükséges a monitoring vizsgálatok folytatása. A kutatást a KÖM KAC támogatta.