Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Néprajz - Ferkov Jakab: Száz év a mohácsi busójárás történetéből, a helyi sajtó tükrében (1883–1942)

Ferkov Jakab: Száz év a mohácsi busójárás történetéből, a helyi sajtó tükrében (1883-1942) 195 állanának össze és fejlesztenék ezt a mohácsi szokást. A rendezés mindenesetre több izlést, több szépséget vinne be a busójárásba. S lassan tovább fejlődne s nagyobb idegenforgalmat is jelentene, bár most is ezeken a napokon igen sok idegen megfordult Mohácson. Ajánljuk ugy a hatóságok, mint az érdekeltek figyelmébe, a jövő évig sok ötlet megvalósítható még."

21 MH. 1935. „Nagyszabású busófelvonulás lesz farsankor díjakkal. A magyar Bokrétaszövetség is résztvesz a mohácsi farsangon Paulin Béla vezetésével. Mohács város idegenforgalmi bizottsága hétfőn dr. Margitay Lajos polgármester elnökletével ülést tartott. Vitéz Horvát Kázmér dr. az idegenforgalmi bizottság előadója részletesen beszámolt az idegenforgalmi hivatal múlt évi működéséről. A hivatal propagandájának látható eredményei voltak. így a farsangon nagyon sok idegen megfordult Mohácson, még Somogyból is. A nyáron a DGT. Expressének két órai szénfelvétele 1260 idegen utast jelentett, akik megtekintették a várost és kisebb dolgokat vásároltak is.... Az idegenforgalmi hivatal ez évi terveiről beszélt ezután vitéz dr. Horvát Kázmér. Mohács idegenforgalmi szempontból a következő alkalmat kell, hogy felhasználja: 1. Farsangi busójárás, 2. a mohácsi csata vonatkozásai, 3. a Duna és a fürdő élet. Ezek közül vasárnap lesz az első megmozdulás a busójárással kapcsolatban. Ezeket a napokat a Magyar Bokrétaszövetséggel karöltve rendezik meg s az elmúlt napokban Paulin béla személyesen ittjárt. A program a következő: Március hó 3-án, vasárnap I. Délelőtt 11 órakor, Mohács főbb terein kürtösök bejelentik a farsangot. Délelőtt fél 12 órakor a bokréták megkoszorúzzák a felszabadulás szobrát. II. Délután fél 3 órakor, száz busó felvonulása a Kossuth Lajos utcán, Horthy Miklós utón, Király utcán, a Széchenyi térre. Itt meggyújtják a farsangi tüzet és tüztánc. III. Délután fél 5 órakor, előadás a kath. Legényegyletben: a) A busó legenda színpadon, három képben. Bemutatják a mohácsiak, b) bokréták dalos, táncos bemutatója: 1, bátaiak, 2, mohácsiak, 3, hosszúhetényiek. Március hó 5. kedden. Délután fél 3 órakor felvonulás farsangtemetés, majd díjkiosztás. A bizottság a következő díjakat állapította meg: 1 drb I. díj 10 P, 2 drb II. díj á 8 P, 3 drb. III. díj á 5 P, 20 drb IV. díj á 2 P, 30 drb. V díj á 1 P, 3 csoportdíj á 5 P, .... A MAV kulturvonatot engedélyezett farsangra, amely valószínűleg 1 óra körül érkezik meg Mohácsra. A részletek még megbeszélés tárgyát képezik...."

22 Mint a fenti hírből is látjuk, ekkor már van hivatalos koreográfia, és ez tulajdonképpen alapjaként szolgál a mai farsangi busójárásnak is. A felülről megrendezett busójárás, első éveiben még közel sem sikerült úgy, ahogy a rendezők azt szerették volna. A következő évek híradásaiban viszont már megfigyelhető, hogy ha kezdetben még igen lassan és döcögve is, de mégiscsak elindult valamiféle fejlődés. MH. 1935. „...Ugyancsak gyenge volt a tipikus mohácsi sokac busufelvonulás. Az igazi busut egyetlen egy sem képviselte s az első díjat nyert 83. sz. is csak megközelítette. Nagyon csodáljuk az öregeket, hogy nem mesélik el a fiataloknak, hogy hogyan is nézett ki a régi mohácsi busu. A zsűri ezt kereste és a dijakkal ezeket szerette volna ösztönözni, hogy a következő évben még többen vonuljanak fel és igyekezzenek fenntartani ezt a specialitásukat. Sajnálattal vette tudomásul a közönség a gyöngyös bokréta elmaradását, melynek nagyobb szabású megrendezéséhez az idő volt kevés. Paulin Béla azonban megígérte, hogy a jövő évben sokkal korábban kezd hozzá az előkészületekhez és nagyobbszabásu ünnepséget rendez..."

23 MH. 1937. „A farsang élénkítésére (....) a mainál helyesebb lenne, ha egyes egyesületekkel, vendéglősökkel tárgyalna a bizottság és ezek külön csoportokat alakítanának. így pl. mily szép lakodalmas menetet állíthatna össze a Sokackör, a régi mohácsi magyar viseletet mutathatná be egy-egy csoportban a két polgári kör, a csint és ötleteket nyújthatná az iparoskör, a Legényegylet és a Kaszinó ifjúsága.... A felvonulás után minden csoport visszatérne egyesületébe, vendéglőjébe, folytatná a jelmezes mulatságot s a város az idegenforgalmi alapból esetleg egy kis vacsorát adna nekik, hogy fokozza a hangulatot, amely aztán a következő évben inkább ösztönözné a faiatalságot a r ász vételre. "(....) „...A sokac busók, a zsűri most már több éves unszolására, lassan a helyes útra léptek, mert igyekeztek az igazi, régi busókat feleleveníteni. Tökéletesen csak az egyiknek sikerült. (....) A szokásos faálarcon kívül fűzött bocskor, pántlikával lekötött háziszövésü gatya volt rajta. A másodiknál a zsűri az új ötleteket is díjazta, hogy új álarcok faragására és a busójárás fejlesztésére buzdítsa a résztvevőket."

24 Mindezek után talán már érthető, hogy az 1883-ban még nagyon elítélendőnek tartott farsangi szokás 1942re miért vált pozitív, nosztalgiával emlegetett eseménynyé. Világosan látható, hogy a hagyományos busójárás az 1920-as évek közepére miként jutott el arra a kriti-