Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében

T. Mérey Шага: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében 143 pen a háborús viszonyok miatt - nem lehetett teljes. Jelen összehasonlításunkban ezeknek a gyáraknak adatait nem vettük figyelembe, hiszen a megyének ez az 1.204 négyzetkilométerrel való gyarapodása - sajnos igen rövid ideig volt érvényben, így az adatok összehasonlítása az 1937-ben mért 3.943 négyzetkilométer kiterjedésű Baranya megyére és a 71 négyzetkilométer kiterjedésű,

5 akkori Pécs törvényhatósági jogú városra vonatkozik. Ha a táblázatok összesített adatait nézzük, akkor kiderül, hogy az akkori Baranya megye e csonka területén 143 gyárat illetve gyárjelleggel működő ipartelepet írtak ekkor össze és ezekből 60-nak volt a telephelye Pécsett. Pécs igazi súlyát a gyáripar terén nem is a gyárak számával lehet reálisan lemérni, többet mondanak ennél a befektetett tőke összegét, a gépek teljesítőképességét, a termelési értéket, az ipari többletet vagy hiányt, illetve a munkáslétszámot jelző adatok. Az előbbiekben már áttekintettük - gyárakra is lebontva - a pécsi üzemek adatait, és iparáganként a megyében levő gyárakhoz való viszonyukat is. A továbbiakban a gyáripar pécsi és Baranya megyei üzemei közötti összesített képet szeretnénk felvázolni. Pécsett a 12 ipari főcsoport mindegyikében találunk gyárat, sőt, 3 főcsoportban, a vas- és fémiparban, a papír- és a nyomdaiparban minden Baranya megyei gyártelep Pécsett volt. A megye gyáraiban levő állótőke öszszege 72%-ban Pécsett volt és a forgótőke is 72%-ban a pécsi gyárakban került felhasználásra 1942-ben. A gyárak jellegéből adódóan a gépek lóerő-teljesítményének 74%-át találjuk a Pécsett lévő gyárüzemekben. A termelési érték 75%-át ebben az évben a pécsi gyárak állították elő. Az ipari többletnek 84%-a ugyancsak ezekben jött létre. Igaz, az egyetlen helyen létre hozott ipari veszteséget is egy pécsi gyárban (az egyik tejüzemben) produkálták. A jó gépi felszereltségnek köszönhetően a megye gyáraiban alkalmazott munkáslétszám megoszlása már nem ennyire egyértelműen Pécs vezető szerepére utal. 1942ben itt a legtöbb gyári munkás aránya 67%, illetve az átlag munkáslétszám 70%-a volt a megye összes gyáraiban alkalmazottakénak. A térképre tekintve azonban nem elegendő ennek megállapítása, hiszen ez a régió, - amelyhez Pécs is tartozik - egyre összefüggőbbé válik, s a gyáripar helyzete, érdekei már 1942-ben is túlmutatnak a meglevő városi és megyei határokon. Miből tevődnek össze azok az értékek, amelyek ezen a területen a gyárak termelő kapacitását és gazdasági adatait - településekre lebontva - ábrázolják? A vas- és fémiparban a térképen látható Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyék akkori határai közt ábrázolt Dél-Dunántúl területén az 1939-től hadiüzemként dolgozó bonyhádi zománcgyár vezet, a gazdálkodás minden adata, a termelőkapacitása az akkor üzemelő gyárak között elsőnek mutatja. Baranya megye és ezen belül Pécs gyárai - minden mutatójuk alapján - a második helyen állnak. A gépiparban Zala megye áll Dél-Dunántúlon az élen, ahol a Balatonhalászati Rt. néven működő hajógyár magas tőkebefektetésével és termelési értékével - háttérbe szorította a többi megye gépgyártáshoz tartozó gyárait. A villamosenergia iparban viszont Baranya megye gyáripara vezet, ami - éppen a szénvagyona miatt természetes. A kő, föld és agyagiparban ugyancsak ennek a megyének gyáripara állt az élen, ami - a Zsolnay gyár magas termelési értékei ismeretében - nem csodálható. A faiparban gyárszerűen működő telepek és gyárak gazdálkodási értékei és termelési kapacitása alapján Dél-Dunántúlon Tolna megye állt az élen. Ez elsősorban a Dombóváron álló fatelítő telep magas, 5 millión felüli termelési értékének volt köszönhető 1942-ben. A bőriparban ismét Baranya megye gyárai állnak az élen. A textiliparban Somogy megye vezet magas termelési és gazdálkodási adataival. A ruházati iparban Baranya megye, és - ezen belül Pécs áll az élen, akárcsak a papíriparban, amelynek egyetlen gyára Pécsett volt. Az élelmiszer gyáripara terén ismét Baranya megye vezet, Pécs nagy gyáraival (dohánygyár, pezsgő- és sörgyár stb.) A vegyipar és a nyomdászat gazdasági mutatói ugyancsak az élre emelik Baranya megyét, és ezen belül Pécset.

6 Mindezek alapján mondhatjuk, hogy a Mecsek-menti városunk nemcsak bányáival és kereskedelmi forgalmával, kulturális és iskolaváros jellegével, hanem szépen fejlődő gyáriparával is előremutatott és építő hagyományokat volt képes teremteni.