Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében

T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében 137 gük a vidéken alakult ki. Mindamellett Pécsett is volt két nagy üzeme. Az első a Leher Testvérek Sajtgyára volt, az egyetlen üzem Baranya megyében, amely ipari hiányt „produkált"! 1908-ban alapították és 1909. óta volt a jelenlegi tulajdonosok birtokában. A befektetett állótőke összege 60 ezer, a forgótőkéje 65 ezer P volt 1942-ben. Társas cég, nem zsidó érdekeltségű. Egy férfi és egy nő vezetője volt, akiknek azévi fizetését 9.600 P-nek jegyezték fel. Októberben 5 munkása volt, 1 férfi és 4 nő betanított munkás. Átlagos munkásszám 8 fő volt, a legnagyobb azévi munkáslétszám 20. Normális üzemmenetben 10 férfi és 50 nő dolgozott ebben a gyárban, így 1942-ben az üzem kihasználtságának foka 18%-os volt. A munkások napi 8 órát dolgoztak és ez évben 8.231 P munkabért kaptak kézhez. - 1942-ben 300 napon üzemelt. Hat - 16,2 lóerős összteljesítménnyel működő villanymotor volt az üzemben. Az áramot vásárolták a működtetéséhez. A megtermelt áruk értéke 1942-ben 149.859 P volt, fűtőanyag és egyebek címén kifizettek 162.445 P-t, és így ipari hiány mutatkozott: 12.586 P! A másik, a tejiparhoz tartozó pécsi üzem a „Pécsi Tejcsarnok Rt. ", amelynek alapítási éve 1910, és 1925 óta volt a jelenlegi birtokos tulajdonában. A cégforma szövetkezet, nem számított zsidó érdekeltségű cégnek. A befektetett állótőke 600 ezer P, a forgótőke 80 ezer P volt 1942-ben. Gyárvezetőt nem tüntettek fel a statisztikai táblázatban. 3 férfi tisztviselő állt alkalmazásban. Októberben 2 művezető irányítása alatt 10 férfi és 20 nő dolgozott az üzemben (7 férfi szakmunkás, 19 betanított munkás - közülük 16 nő -, és 4 napszámosnő alkotta ezt az állományt.) Ez a szám megfelelt az azévi átlagnak, de alatta maradt a 32 fős legnagyobb létszámnak. Normális üzemmenetben ebben az üzemben 26 férfi és 20 nő dolgozott, vagyis az 1942. évi üzemi kihasználtsága 80%-os volt. A munkások abban az évben napi 10 órai munkaidőben dolgoztak és a részükre kifizetett éves munkabér összege 77.357 P volt. Az üzem 362 napot üzemelt 1942-ben, úgy látszik hadi üzemnek számították. Tizenhat, 89 lóerő teljesítőképességű villanymotor segítette a munkát. Az áramot vásárolták. Egy gőzkazán is volt az üzemben. Az 1942-ben megtermelt áru értéke 2.950.065 P volt. A fűtőanyag és egyéb címen kifizetett összeg 2.508.590 P, az ipari többlet összege: 441.475 P volt. A következő ipari alcsoportban, a dohánygyártás területén Pécsett állt a Dél-Dunántúl egyetlen dohánygyára. A táblázatban a következő névvel szerepel „Magyar Királyi Dohányárugyár. " Alapításának éve 1912, s jelenlegi tulajdonosának akkortól van a birtokában. Jellege állami, nem zsidó tulajdon. Az 1942-ben feljegyzett állótőke összege 2.863 ezer P, az abban az évben használt forgótőke 1.895 ezer P Két gyárvezetőt jelöltek az élén, akiknek azévi fizetése 13.900 P volt (természetbeli juttatás értékét is beszámítva.) Hét férfi tisztviselő és 16 férfi művezető dolgozott 1942 októberében a gyárban. 19 férfi szakmunkás és 111 betanított munkás (közülük 191 nő!), 49 férfi és 76 nő napszámos, vagyis összesen 88 férfi és 267 nő volt októberben a gyár dolgozója. Ez a szám magasabb az azévi átlagnál (322 fő), és azonos a legmagasabb létszámmal (355 fővel.) Ez a gyár valóban hadiüzem volt, ennek ellenére a normális üzemmenetben 111 férfi és 395 női dolgozója volt, tehát 1942-ben az üzem kihasználtságának foka mindössze 73 %-os volt. A napi munkaidőt 7 1/4 órának tüntették fel, s munkabér címén ebben az évben 727 734 P-t fizettek ki. 1942ben a gyár 291 napot üzemelt, de nem jelöltek üzemszüneti napot. Belföldre termelt és hatvanöt, összesen 169,4 lóerő összteljesítményű géppel dolgozott. Az áramot vásárolták. 1942-ben az évi termelés értékét 30.993.876 P-nek tüntették fel. A kiadások összege 2.848.636 P, s így az azévi ipari többlet összege 28.145.240 pengő volt. A következő „a sör - és malátagyártás" ipari alcsoportban ugyancsak Pécsett állt az egész megyében az egyetlen gyár. Neve „Pannónia Serfőző Rt.". Alapításának éve 1848. A jelenlegi tulajdonosok kezén 1911. óta volt. Jellege részvénytársaság, nem zsidó vállalkozás. A befektetett állótőke 827 ezer P volt, a forgótőke öszszege 1.021 ezer P A befektetett tőke nagyságának alapján nagyipari vállalat volt ez is. Egy férfi gyárvezető állt az élén, akinek 1942-ben 17.662 P készpénz és 1.200 P értékű természetbeli juttatás volt a fizetése. A gyárban 21 férfi és 12 nő tisztviselő intézte a kiterjedt adminisztrációt. A termelést 10 férfi művezető rányitotta. Októberben 160 munkás dolgozott ebben a gyárban (29-29 férfi szakmunkás és betanított munkás, 60 férfi és 39 nő napszámos és 3 fiú tanonc). Ez több az azévi átlagnál (155), de elmarad az évi legnagyobb munkásszám mögött (190 fő). A munkabérekre kifizetett összeg 1942-ben (természetbelit nem számítva) 227.145 P volt. Normális üzemmenetben 220 férfi és 50 nő (270 fő) dolgozott ebben a gyárban, s ezért 1942-ben az üzem kihasználtsága 80%-os volt. A munkások napi 8 órát dolgoztak, s 1942-ben a gyár 311 napot üzemelt. Üzemszüneti napot nem jelöltek. A gépi felszereltségét két gőzgép alkotta, melyek teljesítőképessége 240 lóerő volt. Mellettük negyvennyolc, összesen 576,8 lóerővel dolgozó villanymotor segítette a munkát. Ez utóbbiak közül 40 az üzem tulajdona volt. Megjegyezték, hogy három gőzkazán is van az üzemben. Áramot vettek és termeltek is. Az 1942. évben a megtermelt áru értékét 4.032.364 Pnek jegyezték fel. A fűtőanyag és egyéb költségekre kifizetett összeg 855.125 P volt, s az ipari többlet 3.177.239 P Csak belföldre termelt. Megjegyezték, hogy az egyik művezető és 3 munkás férfi külföldi volt. A következő ipari alcsoport a pezsgőborgyártás volt, amelynek akkor már nagyhírű gyára ugyancsak Pécs gyáriparát gazdagította. Nevét a következőképpen jegyezték fel a gyáripari táblázatokba: „Littke pezsgőborgyár telepe. "