Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében

136 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) illetve haladta meg: a siklósi és a sásdi malom. Az élelmiszeriparon belül a következő ipari alcsoport: a sütőipar. Ennek mindhárom Baranya megyei üzeme Pécsett volt. Az első cég neve Anna malom és sütöde. Fehér és Tsa. 1930-ban alapították és az alapítók tulajdonában van ma is, - tudjuk meg a táblázat adataiból. Társas cég, nem zsidó tulajdonú, egyéni bérlet. 1941-től van bérbe adva. A befektetett állótőke összege 1942-ben 25 ezer P, a forgótőke 31 ezer P - Az üzem élén egy férfivezető állt. A felmérés évében évi fizetését 8000 P-nek jelezték. Három tisztviselő dolgozott ott (közülük 2 nő). Októberben a munkások száma 10 férfi és 4 nő. A férfiak szakmunkásként dolgoztak, 2 nő betanított munkás, 2 pedig napszámos volt. Az átlag munkásszám ebben az évben 15 fő volt, a legnagyobb 29 fő! Normális üzemmenetben 39 fő volt a munkásállomány (ebből 2 nő), így az üzem kihasználtságának fokát 1942-ben 75%-osnak jelezték. - A munkaidő napi 8 óra volt, s munkások bérét ebben az évben 36.469 P értékűnek írták, melynek egy részét természetben adták ki. 1942-ben az üzem 307 napon át dolgozott, a gépi erőt két, összesen 2,5 lóerős villanymotor adta. Az áramot vásárolták. A megtermelt áruk értéke 1942-ben 424.660 P volt, a kiadás összege 299.946 P, s így az ipari többlet 124.714 P- re rúgott. A másik, ebbe az ipari alcsoportba tartozó üzem „özv. Burits Mátyásné sütödéje" 1913-ban létesült, s 1924 óta volt a jelenlegi tulajdonos birtokában. Egyéni, nem zsidó tulajdonú cég volt. A befektetett állótőke összege 48 ezer, a forgótőkéje 15 ezer P volt. Az üzemet egy nő vezette, ki 1942-ben 9.077 P fizetést kapott. Öt tisztviselő állt alkalmazásban ebben a gyárjelleggel dolgozó üzemben és októberben összesen 6 férfimunkást tartottak nyilván (1 férfi művezető mellett 5 szakmunkás és 1 tanonc dolgozott), mindannyian férfiak. Az átlag munkásszám 7, a legnagyobb 8 fő volt. (Az azévben kifizetett bérük 19.824 P volt és 1.240 P értékű természetbeni juttatás.) Normális üzemmenetben 13 férfimunkás dolgozott itt, ezért az 1942.évben az üzem kihasználtságának fokát 70%-osnak jelezték. Ez évben 305 napon üzemelt a sütöde, napi 8 óra volt a munkaidő. Két, 10 lóerős villanymotor működött benne, az áramot vásárolták. A termelés értéke ebben az évben 329.150 P volt. Fűtőanyag és egyéb kiadásokra 241.421 P ment el, s az ipari haszon összege: 87.729 P volt. A harmadik, a sütőiparhoz tartozó üzem a Pécsi Tejcsarnok Rt. volt. Ez is, mint az Anna malomhoz tartozó sütöde, egy másik vállalat alvállalkozása volt. 1910-ben létesítették és attól fogva volt a jelenlegi, azaz az 1942. évi tulajdonosok birtokában. A cég formája szövetkezet, és nem számított zsidó vállalkozásnak. A befektetett állótőke összege 1942-ben 15 ezer, a forgótőkéje 20 ezer pengő volt. A gyárjelleggel dolgozó üzemnek nem volt nyilvántartott, a statisztikai kérdőívbe jegyzett vezetője. Három tisztviselő végezte az adminisztratív munkát (2 közülük nő). Október hónapban 21 férfimunkás és 8 munkásnő dolgozott benne. (11 szakmunkás, 9 betanított munkás - ezek férfiak voltak - 1 férfi és 8 nő napszámos.) Ez akkor alacsony létszám volt, hiszen az azévi átlag 30 férfi és 8 nő, a legnagyobb létszám pedig 49 fő volt! Normális üzemmenetben, ebben az üzemben 50 férfi és 10 nő dolgozott, ezért 1942-ben az üzem kihasználtságának fokát 80%-osnak jelölték. 1942-ben ez a vállalat 306 napot dolgozott, napi 8 órás munkaidővel. A munkásoknak az évben kifizetett munkabér összege 73.391 P volt. - Az üzemben alkalmazott gépek száma öt (19 lóerő-teljesítményű) villanymotor, amelynek működtetéséhez az áramot vásárolták. A 1942. évi termelés értékét 475.700 P-nek jegyezték fel, a fűtőanyag és egyéb kiadásokra 295.515 P-t jeleztek, s így az azévi ipari többlet értéke 180.185 P volt. A sütőipar üzemei tehát eredményesen működtek - ebben a háborús évben - Pécs város területén. A következő aliparágban a konzerviparban nem volt Pécsett gyárjelleggel dolgozó üzem, az egyetlen megyei konzervgyár Mohácson volt. A húsiparnak a megyében gyárszerűen dolgozó egyetlen üzeme azonban Pécsett volt! A táblázatba feljegyzett cég neve „Húsipari Szövetkezet. " Alapításának éve 1937, azóta volt a jelenlegi tulajdonos birtokában, a bejegyzés szerint. Jellege szövetkezet, nem volt zsidó érdekeltségű cég. Az azévi állótőke összege 134 ezer P volt, a forgótőke 430 ezer P Egy gyárvezetőt jegyeztek fel, akinek azévi keresete 7.532 P volt. Három tisztviselő végezte az adminisztrációt, akik közül 2 nő. Egy férfi művezető és 40 férfimunkás dolgozott októberben a gyárban. (22 szakmunkás, 2 betanított munkás, 10 napszámos és 6 tanonc.) Ez alacsonyabb volt az átlag munkásszámnál (50) és lényegesen alacsonyabb az azévi legmagasabb munkáslétszámnál (70 fő). Kérdéses, hogy a behívások miatti munkáshiány vagy a nyersanyaghiány okozta-e ezt. Normális üzemmenetben 65 fő volt az üzemi létszám (közülük 5 nő), s 1942-ben az üzem kihasználtságának fokát 100%osnak jelölték! Ebben az évben az üzem 300 napon dolgozott, nem jelöltek munkaszüneti napot. A munkaidő napi 8 óra volt és a munkásoknak a felvétel évében 1942-ben - 144.917 P munkabért fizettek ki, amelyhez még közel 10.000 P értékű természetbeni juttatás járult. A gyárban kilenc, 31 lóerős villanymotor dolgozott, az áramot vásárolták. Belföldre termeltek. - 1942-ben az ebben az üzemben megtermelt áruk értéke (ára) 4.333.876 P volt, a fűtőanyagra és egyebekre kifizetett összeget 2,976 330 P-nek jegyezték fel. Az azévi ipari többlet tehát 1.357.546 P volt. Pécsett a húsipar egyetlen üzeme elérte a nagyipari üzemektől elvárható értékeket. A következő ipari alcsoport a tejipar. Ennek nyolc, gyárszerűen működő üzeme volt Baranya megyében. Jellegénél fogva ez elsősorban a nagybirtokokhoz kötődött, a tejtermelő gazdaságokhoz, és így nagy többsé-