Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)
Történettudományok - Gál Éva: Szúró- és vágófegyverek a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum gyűjteményében
90 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 44-45 (1999-2000) használatban maradtak 7 . (Ezek közé sorolhatók pl. a schiavonák is, amelyekről később szólunk bővebben.) A 17. századi mestermunkákat öt darab képviseli, amelyekből háromnak a pengéje - a rajtuk lévő jellegzetes csiszárjegy alapján (3. kép) - genuai munka. A karabella (Sz. 2001.1.2.R; 4. kép) „Magyarországon a 17. századtól használatos, török eredetű szablyaféleség, amely a török szablya és az arab keresztvas egyesítéséből keletkezett, s főleg Lengyelországban terjedt el. Nevét a keresztvasnak a mély járatú karavellahajók keresztmetszetéhez való hasonlósága miatt kapta." 8 Jellegzetes formájú markolata sok esetben csontból készült - a díszes darabok markolatát aranyozták, vagy ezüst berakással díszítették - és gyakran drágakövekkel rakták ki. A markolatvég stilizált madárfejet formáz. (Az itt bemutatott darab apró sárgaréz szegekkel és lemezkékkel, rozettákkal mintázott, korallokkal kirakott, faragott famarkolatú.) A gyűjtemény másik, genuai pengével szerelt szablyája az ún. magyar szablyatípust képviseli. Eredetileg kézvédő lánccal szerelt, sodronyborítású famarkolatát lapos, előreugró csúcsú markolatkupak zárja le. (Sz. 2001.1.1.R; 5. kép) Meglepetést tartogatott számunkra az Sz. 2001.1.7.R leltári számú kard (6., 7. kép) vizsgálata. A keresztvashoz csatlakozó kettős hárítólap rendkívül kopott, vésett díszítményét a digitális fotó tette láthatóvá és értelmezhetővé: az ismétlődő motívum középmezője ívelt oldalú „rombusz", melynek csúcsain egy-egy tulipánfej helyezkedik el. A dragonyosok ( nyugat-európai könnyűlovasok) részére rendszeresített lovassági kard szép példája a gyűjtemény Sz. 2001.1.5.R leltári számú fegyvere. (8. kép) Királyfej alakú csiszárjeggyel jelzett pengéje vércsatorna nélküli; többágú, baluszteres díszű kézvédő pántja és gömb-nyomott gömb alakú markolatgombja is e típus jellegzetessége. (Egy ezzel megegyező darab a MNM állandó kiállításán is látható.) Meg kell még emlékeznünk arról a szép kivitelű, nyugati típusú kardról, melynek pengéjén csillag alakú csiszárjegy látható (feloldani sajnos még nem sikerült). Csavart kiképzésű famarkolata drótfonadékkal borított, markolatához íves tagokból kialakított markolatkosár tartozik. (Sz. 2001.1.9.R; 9. kép) A gyűjtemény két, újabb eredetű másolatot is tartalmaz. Egyikük a már említett osztrák dragonyos kard mintájára készült, formailag azzal egyező példány, amely azonban anyagának kidolgozásával, és szerelésével jelzi másolat voltát 9 . (Sz.2001.1.6.R; 10. kép) Az utolsó, bemutatásra kerülő darab a schiavonák formáját utánzó másolat. (Sz.2001.1.8.R; 11. kép) A schiavona Itáliában a 15. századtól ismert kardféleség, a velencei és dalmáciai gyalogosok fegyvere. Magyarországon főként a 16. század elejéig divatoztak, de használatuk átnyúlik a 17. századba is. Jellegzetességük a bagolyfej (más kutatók szerint macskafej) alakú markolatgomb és az egész kézfejet borító kosárzat 10 . A szigetvári másolat esetében jól látható az is, hogy a kosár nem tartozik össze a pengével. A továbbiakban az említett fegyverek részletes leírását tesszük közzé. 1. Kard, 15. század Pengéje egyenes, vércsatornás, hegye törött, hiányzik. Egyenes keresztvasa végein kiszélesedő, elvékonyodó és kissé behajló. A markolat borítása hiányzik. A vas markolatgomb kiemelkedő közepű, levágott sarkú téglalapot formáz. Teljes hossz: 1097 mm, penge hossz: 870 mm, penge szélesség: 50 mm. Ltsz.: Sz. 2001.1.4.R 2. Szablya, 15. század (átalakítás: 16. század) Egyenes pengéjű kardból átalakított szablya, ívelt, egyélű, fokéles, vércsatornás pengével. A keresztvas "S" alakban csavart, a markolat borítása hiányzik. Vas markolatgombja kiugró közepű, levágott sarkú téglalapot formáz. Teljes hossz: 1027 mm, penge hossz: 815 mm, penge szélesség: 38 mm. Ltsz.: Sz. 2001.1.3.R 3. Szablya, ún. karabella, 17. század ívelt, egyélű, genuai csiszárjeggyel jelzett, öt vércsatornás pengéje a fokélnél enyhén kiszélesedik. Az öntött sárgaréz, nyújtott vezetőtüskékkel formázott keresztvas egyenes szárai gömbös végűek, előlapon levél alakú keretbe foglalt vésett, leveles díszítménynyel. A markolatot sötétbarna faborítás fedi, vége markolatgombbá szélesedik és a pengééi irányába hajlik. A markolatot fordított „V"-alakú faragott bordák, apró sárgaréz szegekből, lemezkékből kialakított rozetták és rozettás fejű szegecsek díszítik. (Utóbbiakból négy hiányzik.) A markolatgerincen sárgarézlemez fut, melynek a markolatgomb vonalában levő szakaszán két darab, szekrényesen foglalt, caboshon formára csiszolt, ovális korall drágakő található. Teljes hossz: 980 mm, penge hossz: 855 mm, penge szélesség: 33 mm, korall, A: 6,6x8,5 mm, korall, B: 7,3x8,0 mm. Ltsz.: Sz. 2001.1.2.R
