Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)

Régészet - Gábor Olivér: A dunai-lovasisten három újabb emléke Baranya megyéből

A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 44-45 (1999-2000) 79-88 Pécs, 2002 A dunai lovasisten három újabb emléke Baranya megyéből GÁBOR Olivér Az utóbbi időkben ásatásról és beszolgáltatás útján a Pécsi Janus Pannonius Múzeum Gyűjteményébe olyan leletek kerültek, melyek a rajtuk látható képek révén összefüggenek egymással. A dunai-lovasisten szokásos ábrázolásait mutatják, három különböző anyagú tárgyon, egymástól többé-kevésbé eltérő megfogalmazásban. Baranyában voltak korábban is híradások e római kori tárgytípus felbukkanásáról, de ezeket nem mind tudjuk ellenőrizni. A két, régről ismert darab dunaszekcsői (Lugio, Florentia, Seetschke), melyek közül a Halász-gyűjteményben őrzött példányt sajnos mi már nem találtuk meg (FEJES 1930, OROSZLÁN 1943, OROSZLÁN - DOBROVITS 1947 36, TUDOR 1960 357, TUDOR 1969 75-76). Mint majd látni fogjuk, az itt újonnan bemutatandók közül is egy Dunaszekcsőről való. A történeti Baranyához tartozó Baranja (Horvátország) területén még Kiskőszegen (Ad Militare, Batina) került elő (OROSZLÁN 1943 154, TUDOR 1960 357, TUDOR 1969 76), illetve Eszéken (Mursa, Osijek) kettő, jóllehet ez utóbbi lelőhely elkülönül területünktől, hiszen a Dráva túloldalán, a későbbi Valeria tartománynak valószínűleg nem része, és az újkorban Baranyának sem (HAMPEL 1905 12-13, BUDAY 1928 43, TUDOR 1937 330, ISKRA-JANOSIC 1966 63, TUDOR 1969 84). Az eddigi baranyai leletek gyűjteményekből, vagy beszolgáltatásból ismertek, így az itt közölni szándékolt darabokat tekinthetjük az első, pontosabban ismert lelőhelyű emlékeknek, melyek megyénkben előkerültek. Az alábbiakban felbukkanásuk időrendi sorrendjében megadjuk a tárgyak leírását, lelőkörülményeiket, majd pedig megpróbáljuk vázlatosan összegezni a tudomány eddigi eredményeit e rejtélyes, gyakran szinkretisztikus és misztériumvallásokkal összefüggő ábrázolásokkal kapcsolatban. A tárgyak leírása 1. A bronzlemez korong Pécsett, a Citrom utca 1-3 számú ház telkén, Kárpáti Gábor és Katona-Győr Zsuzsa ásatásán került elő 1986-ban, az 1. számmal jelölt épület égett paticsrétege alól. Átmérője: 7,6 cm. A tárgy a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának Gyűjteményébe került (Ltsz.: 7/86). A korong sérült, töredékes, bal felső negyede, és közepének egy része hiányzik. Öntéssel készült, ábrái pálcikaszerüek. Külső karimáját félgömböcskék sora szegélyezi. A belső kör kidomborodó vonalát gyűrűk félkörívei tagolják. A képmező három jelenetre oszlik. Felső színen jobb oldalt összetekeredett kígyó, tőle balra pedig egy sugarakkal övezett emberfej részlete látható, a hozzá tartozó váll vonalának töredékével együtt. A középső, fő mezőben két, egymással szembeforduló lovast ábrázoltak. A bal oldalinak csak a lova és bal lába maradt meg, a jobb oldali fríg sapkát visel, bal kezével kantárt fog, jobb kezében pedig rövid, görbe, botszerű tárgyat tart (rhyton?). Kettejük között, a lovak lábánál egy félgömböcskéből felfelé futó vonal halvány nyoma indul ki. A jobb oldali lovas alatt jól látható a fekvő alak, melynek fejrésze hiányzik, a bal oldali alatt viszont csak sejthető ugyanez, mivel a korong itt hiányos. A lovasok mögött jobbra háromláb, amfora és madár látható, a baloldali rész hiányzik. A legalsó képmezőben balról jobbra haladva egy négylábú állat hátsó két lába és farka, alatta három karika látható. Középen egy férfi nyúzza a fára hátsó lábainál fogva felakasztott állatot. Jobb oldalt szintén négylábú állat, alatta pedig egy csillag van. 1. ábra. Bronzlemez korong, 7,6 cm (JPM ltsz. 7/86.)