Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)

Néprajz - Rónai Béla: Keresztek a nevek világában (Keresztek, és ami mögöttük van)

168 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 44-45 (1999-2000) Források és irodalom vö. Zala megye földrajzi nevei, Zalaegerszeg, 1964; Somogy megye földrajzi nevei. Akadémiai K., Budapest, 1974; Tolna megyei földrajzi nevei. Akadémiai K., Budapest, 1981; Vas megye földrajzi nevei. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 1982; Veszprém megye földrajzi nevei. Tapolcai járás. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1982. KÖRMENDI József: Fa- és sövénytemplomok a Veszprémi Egyházmegye területén a XVIII. században. VMMK 10. 1971. VONA Gábor: Nagysimonyi millenium. Kiért halt meg Dugonics? Milleniumi Országjáró II. évf. 2001. szept.-okt. 2. p. PAPP László: Szinkron anyagú névtárak készítése. In.: Szótártani tanulmányok 55-76. Budapest, 1966. Szerk.: Országh László. 67. p. SEBESTYÉN Árpád: Újabb eredmények és feladatok földrajzinévkutatásokban. Magyar Nyelvjárások. 1967. 38. p. Kreuze in der Welt der Namen (Kreuze und was dahinter steckt) Béla RÓNAI Die bis jetzt erschienenen Dateien der geografischen Namen des Komitates Baranya und der Kreise unterstützen die auffällige Häufigkeit des Kompositums ,,kereszt"(Kreuz), der meistens als Suffix steht. Aus onomastischer Sicht wird diese Silbe durch einen attributiven oder possessiven Präfix zum Eigennamen gemacht. Kreuz (kereszt) steht in der Volkssprache für das Marterl (feszület), das seltener vorkommt. Die Häufigkeit in Namen weist auf die christliche nationale Identität des katholischen Ungartums hin, auf die trotz der materialistischen Politik der vergangenen Jahrzehnte bewahrte Identität. Das Motiv der Stellung der „Kreuze" war meistens eine Devotion zum Ausdruck der Dankbarkeit bzw. zum Andenken eines tragischen Vorfalls. Es war ein Mahnmal sowohl an regen Werktagen (s. in der Flur aufgestellte Kruzifixe) als auch an Feiertagen (Kirmes, Passion, Beerdigung), das je nach Mass, Material, Farbe, Stelle oder Donator bezeichnet wurde. Diese Kreuze sind öffentliche Gegenstände der volkstümlichen Sakraltradition und sind damit unbestreitbar organische Bestandteile der ungarischen Kulturgeschichte. A szerző címe - Anschrift des Verfassers: RÓNAI Béla 7633 Pécs Magyar L. u. 7/a.