Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)

Történettudományok - Raýman János: A mohácsi hadastyán egylet

A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 44-45 (1999-2000) 135-150 Pécs, 2002 A mohácsi hadastyán egylet RAYMAN János A kiegyezést követő években, hosszú kényszerszünet után ismét megindult az egyletek szervezkedése Magyarországon. A sokféle célú és érdeklődésű embert összefogó egyletek egyik csoportját képezték a kiszolgált katonák által létrehozott veterán vagy hadastyán önsegélyző egyletek. Baranyában 1874. november 22-én alakították meg a „Pécsi Veterán- és Segélyző Egylet"et, amely 1906-ig állott fenn. A „Baranyamegyei Hadastyánok Segélyző Egylete" 1876. május 6-án alakult, és a belügyminiszter rendeletére 1950-ben szűnt meg.

1 A Baranya megyei egylet székhelye is Pécs volt, ahonnan igyekeztek összefogni a megye területén különböző helységekben lakó volt katonákat. Az egyesület jó működésének természetes következménye lett, hogy rövidesen a megye nagyobb helységeiben élő tagok fiókegyleteket hoztak létre, hiszen a távolság a korabeli közlekedési eszközökkel az egyleti életet szinte lehetetlenné tette. A megalakult fiókegyletek 6 évig voltak kötelesek az anyaegylet nevét viselni és elfogadni az anyaegylet vezetőségének minden intézkedését. De utána már önállósodhattak. így jött létre Baranyában elsőként a mohácsi fiók egylet 1893-ban

2

, majd 1895ben Pécsváradon alakult újabb fiókegylet.

3 Ugyanekkor indult szervezkedés a Siklóson is, de ez a fiókegylet megalakulása után néhány hónap elteltével megszűnt.

4 1901-ben a hosszúhetényiek alakították meg fiókegyletüket.

5 Vannak adatok a pécsbányatelepi egylet működéséről is a századforduló utáni években.

6 Végül a már önállósodott mohácsi hadastyánegylet kötelékéből váltak ki a lánycsóki veteránok, és megalakították saját fiókegyletüket.

7 Az egyesületek akkoriban belügyminiszteri ellenjegyzéssel elfogadott alapszabály rendelkezései alapján működhettek. A mohácsi hadastyánok esetében ez a szabályzat „A Baranyamegyei Hadastyánok Segélyző Egyletének Alapszabályai" volt. Ebben az egylet célját úgy fogalmazták meg, hogy a volt hadfiak egyesült erővel kívánják tagjaik anyagi és szellemi jólétének előmozdítását szolgálni. Ezért betegség esetén segélyt (táppénzt) fizettek, tagjaiknak, elhalálozáskor gondoskodtak a tisztességes temetéséről és a hátramaradottaknak is szerény anyagi támogatást nyújtva, igyekeztek segíteni. Amit a kívülállók láttak, az a hadastyánok ünnepélyes, katonás megjelenése volt, egyenruhában, zászló alatt, nemzeti ünnepek idején, valamint elhunyt bajtársukat utolsó útján kísérve. Rendes tag csak katonaviselt, baranyai illetőségű férfi lehetett, aki szavát adta, hogy becsületes és az is marad. A szokásos egyleti előírásoktól eltér az egyenruha viselet. Ezt is pontosan meghatározta az alapszabály. Sötétkék nadrág, mindkét felén fekete zsinórzattal, lábszáron három keresztzsinórral. Sötétbarna zubbony, feketén zsinórozva, galléron két gránáttal. Magyar kalap sastollal. Magyar acélkard, fekete zsinór kardkötővel, nemzeti színű derékkötővel. A tisztviselők a galléron és a bal karon is paszományt viseltek. Az egyenruha egyöntetűségéről felszerelési bizottság gondoskodott. Végül megtaláljuk az egylet zászlójának a leírását. Fehér selyem alapon zöld és piros selyemmel szegélyezve, egyik oldalon Magyarország, másikon Baranya megye címerével.

8 A mohácsi egylet megalakulása A Baranyamegyei Hadastyánok Betegsegélyző Egyletének választmányi ülésén 1893. május 5-én Fund János elnök előterjesztette a mohácsiak fiókegylet állítási kérelmét, amelyet a választmány elfogadott azzal a megjegyzéssel, hogy a fiókegylet választmánya a belügyminiszter 63/25/XVI sz. rendelkezése alapján az anyaegylet közgyűlésének van alárendelve. Vezetőséget kell választaniuk a következő tisztségekre: első alelnök, második alelnök, jegyző, számvivő, pénztárnok, ellenőr, négy fő választmányi tag és négy fő póttag. Továbbá felhívták a figyelmet arra, hogy a mohácsi fiókegylet pénztárában legfeljebb 40 forint tartható, a többit az anyaegylethez tartoznak beküldeni. A belépő tag csak 45 évnél fiatalabb lehet és orvosi vizsgálat után vehető fel. Ezt a jegyzőkönyvet felolvasták Mohácson 1893. május 22-én tartott alakuló ülésen és egyhangúlag elfogadták. A pécsiek a mohácsi hadastyánok mielőbbi egyenruhába öltöztetése érdekében 100 fit kölcsönt, a kürtösnek egy zubbonyt és egy kardot, valamint egyleti érmeket küldöttek. Meglepő a mohácsi hadastyán egylet megalakulására a helyi sajtó reagálása. „Ezek a tolltarajos, kardos, katonásan járó minden ünnepségen megjelenő jó emberek Mohácson is láthatók lesznek, városunk kövezetén is fog csörögni "tiszti" kardjuk, utcáinkon is fog hangzani kommandó szava a díszes egyenruhába magát jól "kihúzó" veterán generálisnak, nálunk is lengeni fog a zászló, harsogni a trombita, csillogni a kivont kardok, tündököl-