Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)
Történettudományok - Járányi László: Egy pécsi patricius család. II.
128 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 44-45 (1999-2000) nyéseket. 1776-ban vásárol egy darab gesztenyést 66 forintért 28 (a területét nem tudom), de még ugyan abban az évben találtam olyan feljegyzést is, hogy bérel gesztenyéseket. Tíz év múlva, az 1786-os összeírásban már négy helyrajzi számon, 20 holdnyi gesztenyés van birtokában, igaz, hogy ketten birtokolják ezt Istokovics Mihállyal, akinek fia vette el szépapám Katalin nevű húgát, de ez a fél rész is tíz holdat jelent. A későbbi években ugyanitt András már egyedül, vásárol még három hold területet, ez a rész 1834-ben György ükapámtól örökségképpen György dédapám és Antal öccse birtoka lesz. A gesztenyést, a végrendelet szerint, a gyermekek fel nem oszthatják, közösen birtokolják és használják termését. A gesztenyések termését a rétek hozamával mérték, illetve a széna árában számolták el az adózásnál. Ilyen nagy területű gesztenyés termése jelentős lehetett a nagy család számára, és biztosan maradt belőle eladásra is. Érdekességként jegyzem meg, hogy ezután a vagyonfelosztás után pontosan 40 évvel ez a gesztenyés ismét feltűnik. Ekkor, 1844-ban, András szépapám Mihály fiának fia az unoka, aki szintén András és szintén bocskoros, nos, ennek az Andrásnak részére felmentést kér a Helytartótanácstól a város Magisztrátusa, a céhlegényeknek előírt vándorlási kötelezettség alól. Az indok pedig a következők: „nehogy adófizetési szép fundusai idegen kézre kerüljenek" - jöjjön haza ez az András, átvenni apja után a családi birtokot, és ekkor a tanácsi irat felsorolja vagyonát. Említik az Anna u. 40. sz. házat, amit még szépapám épített és most az unokáé lesz, és birtokai között említik „hatalmas gesztenyését" 29 . Tehát, vagy az egész szépapám-féle gesztenyés, de legalább is annak nagy része kerül most András unokájának kezére, mert a tanácsi irat, másként, nem használná a „hatalmas gesztenyés" kifejezést. András tehát, ezekben az években, úgy 1788 körül már régen nem vásárol sem takarmányt, sem kenyérnek valót, hanem elad, és még hozzá évről-évre növekvő mennyiségben. Bizonylatokok erre az ingatlan vásárlások mellett házépítései is. Ezek a következők: 1. Láttuk már, hogy odaköltözése után azonnal bővíteni kezdi a Nagy-Flórián u. 26. számú házat, ami csak egy, a várfalnak ragasztott házacska volt. Most az új utcarész kialakításakor ezt folytatja, és felhozza a házbővítést az Anna utca páros számú házainak a vonalára, ezzel, gyakorlatilag ezt a házat nagyságban az eredetinek közel háromszorosára növelte, ma két család lakja. 2. A fenti ház megvételekor, avval együtt nagy telket is vásárolt, amely felnyúlt a Papnövelde utcába is. Itt a legészakibb részt, 31 ölet eladott, az lett Papnövelde u. 47. sz. ház telke, és ez alatt felépített egy kis házat, 20 négyszögölön, műhely céljára, de az utcarendezés során, 1785-ben az utca másik oldalára került, így funkciója nehézkessé vált, ezért 1799-ben eladja szépapám. Ez az Anna utca. 53. 3. Szó volt róla már, hogy az utcarendezés miatt kárpótlásul kap egy telket, ez az Anna u. 40. sz. és ide épít egy házat, műhellyel és pincével, ezt Mihály fiának hagyja, míg a vele párhuzamosan a várfal belvárosi oldalán fekvőú Nagy - Flórián u. 26. sz. János fiáé lesz. 4. Két idősebb fiának lakását is megoldja. A közelben megveszi az Anna u. 30/b számú háznak déli telekrészét, 79 négyszögölet, 1790-ben az Érmen családtól és épít rá egy házat, műhellyel és pincével György és Ignác számára, ez lett a József u. 45. sz. 30 . A fiúk ideköltöznek, valószínűleg már 1790-ben vagy 91-ben, itt György ükapám 1793-ban, Ignác pedig 1796-ban megnősül, családot alapít és együtt gazdálkodnak és dolgoznak, György ükapám 1805 évi elköltözéséig, amit a végrendelet írt elő nekik. Ignác marad itt, és későbbi feljegyzések szerint adókedvezményben is részesül az új ház és műhely miatt. Az önálló élethez apjuktól a házon és a műhelyen kívül, a gazdasági feltételeket is megkapták, ingatlanaiból és állatállományából is ellátta őket, a végrendeletében külön ki is tér erre 31 . András vagyona Szépapám vagyonának felbecsülésére három forrást kell felhasználni: 1. A végrendeletben foglaltakat. Ez azonban nem adhat pontos képet, mert 3. és 5. pontjában világosan kimondja, hogy György és Ignác fiainak: „mind szőlőiből, mind rétjeiből adományokat tett volna, melyek egyedül őket illetik". Ez 1791-92-ben történhetett. Itt nem esik szó szántókról, de feltételezem, hogy azokból is kaptak, mert kaptak igásállatokat és felszerelést is. A végrendelet 4. pontja pedig arról ír: „az összes szántóföldet négy fiamnak adom (kivétel ez alól, amit Miskának és Jancsinak már odaadtam)" tehát a két kisebb fiú is kapott már előre birtokrészeket. 2. Az Osztályoslevél 32 adatait (ez az okmány 1804. nov. 26-án kelt és a végrendelet végrehajtásáról szól). Természetesen nem említi az előre kiadott birtokrészeket, hiszen ezeket már évek óta használták a gyerekek, kivéve két nagyobb birtoktestet, a Szent Bertalan hegyit és a Bálicsban lévőt említi újra mind a két irat. 3. Az 1786-88. évi ingatlan felmérés adatai sokat megmutatnak abból, mikor mennyi szőlőt, szántót, rétet vásárolt szépapám 1782-től kezdve. Ezek az adatok nem lettek lezárva a munka befejeztével, hanem tovább vezették őket még az 1840-es évek derekán is. Nos, ezekben az adatokban sok olyan ingatlan szerepel András szépapám nevén, amit nem említ sem a végrendelet, sem az Osztályoslevél, tehát ezek a már előzőleg kiadott birtoktestek (melyeket a gyerekek 1804-ben már évek óta használtak). Ezek alapján szépapám vagyonát a következőkben számolhatjuk:
