Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)

Történettudományok - T. Papp Zsófia: Baranya vármegye vallási és oktatási helyzete Széchényi Ferenc királyi biztosi tevékenysége idejében (Széchényi Ferenc 1785–86-os Descriptio-jának adatai alapján)

110 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 44-45 (1999-2000) értelmezte. II. József ugyancsak adott ki - 1788-ban pl. az iskolafelügyelők számára - számos oktatással kapcsolatos rendeletet; az iskolák látogatását is ő tette kötelezővé. Forrásunk keletkezésének idejében a türelmi rendelet (Edictum tolerantiale - 1781. okt. 25.) már több mint négy éve érvényben van; ennek is köszönhetően a nemzetiségi és a nem katolikus iskolák száma ugrásszerűen nőtt. Bajkó-Komlósi-Kosáry-Köpeczi-Mészáros-Orosz, 1988., Mészáros, 1981., ill. közelebbről H. Balázs, 1987. 211-216. p.; Kosáry, 1983. 429., 463-464. p.; Petrovich, 1971. 158. p. 28 Siklós r. kat. tanítójának összes jövedelme 195 forint 20 krajcárt tesz ki, ebből csak a tanításért kap 77 forintot. A ráckozári ev. tanító kap évi 30 forintot, továbbá gyermekenként 8 krajcárt, a temetésen, esketésen való kántori működésért meghatározott összegeket, valamint 60 mérő búzát, 2 szekér szénát és tűzifát „szükség szerint". Szalatnakon minden pár ad 3 krajcárt, 2 icce bort, valamint összesen adnak 26 mérő búzát és 4 öl fát, a tanításért gyermekenként 3 krajcárt és 1/8 mérő búzát fizetnek, ehhez jön a temetések 15 ill. 7 krajcárja. A legtöbb községben a vizitációkból is ismert módon határozzák meg fizetését: minden pártól kap 3 (máshol 6) krajcárt, V* mérő búzát, minden háztól egy szekér fát, a többi része, melyet a tanító esetében is neveztek stólának, a pap stólajövedelméhez igazodik. Nagyon érdekes az, ahogy Nagyharsány ref. iskolamesterének csak a tanításért kapott fizetségét részletezik: az 5 grammatista és 4 syntaxista tanításáért kap fejenként 51 krajcárt, őszesen 7 forint 39 krajcárt, a 21 declinista és conjugista tanításáért fejenként 34 krajcárt, összesen 11 forint 54 krajcárt, 19 elementarista tanulóért fejenként 24 krajcárt, összesen 7 forint 36 krajcárt, továbbá 6 első osztályos leányért fejenként 30 krajcárt, összesen 3 forintot, a 45 második osztályos leányért fejenként 24 krajcárt, összesen 18 forintot. Hasonlóképpen értesülünk Siklós ref. iskolamesterének jövedelméről: a 4 syntaxista és grammatista tanulóért kap fejenként 1 forintot, összesen 4 forintot, a 18 rudimentista tanulóért fejenként 51 krajcárt, öszszesen 15 forint 18 krajcárt, a 83 lector és elementarius tanulóért fejenként 3 krajcárt, összesen 41 forint 30 krajcárt. 29 A faluközösség, a pap és az uradalom választja általában a tanítót, de van, amikor csak a közösség, egyházközség választását említik, az egyházi felettes jóváhagyásával (pl. Pécsvárad ref. tanítója), máshol a kerület seniors és a helyi lelkész választja, a közösség egyetértésével (pl. Nagyharsány). 30 Lévitának, praeorans-пгк is nevezték a papi szolgálatot is ellátó tanítót. A már említett 1743-as dokumentumban a tanúk Kő, Harkány, Haraszti, Matty, Palkonya és Old községekben ref. iskolamestereket említenek a XVIII. sz első feléből, sőt, Harkányban már 1713 körül; a vallomások szövegösszefüggéséből következtethető, hogy Haraszti és Matty faluban biztosan, a többi faluban valószínűleg ellátták a lelkészi feladatokat. BML IV. 1. о 5. 31 Petrovich a canonica visitatio-k adatai alapján ráckozári és batinai (kőszegi) tanító jegyzői munkájáról ír. Petrovich, 1971. 159. 32 Sándor, 1979. 138. p. A ráckozári ev. tanító forrásunk szerint tud magyarul, latinul, németül és valamely szláv nyelven. A feladatokról: a tanító jövedelmének részletezéséből derült ki, hogy az esküvő előtti kihirdetéshez hirdetőcédulát is kellett írnia. Vö. Bíró-Káldy , 1994. 13. 33 Petrovich, 1971. 157., 185-190. p. Az előbbiekhez is kapcsolódó, kisebb részben XVIII., többnyire XIX. sz.-i "oskolamesteri díjlevelek" olvashatók: Sándor, 1979. 148-162. p. A Hegyháti járásban a vásárosdombói és a vázsnoki tanító e két anyaegyház összes filiájában is szolgált, ez utóbbi tanító csak kántori minőségben: Vázsnok filiáiban a "ki oktatja az ifjúságot" kérdésre szinte mindenütt "csak a szülők" választ olvashatjuk. Magyarszék egyik filiájában a válasz: "a tanító kötelessége volna, de ő elhanyagolja". Abaliget filiái közül kettőben ugyanez a válasz, egy helyen pedig a panaszok között is szerepel a tanító hanyagsága. Vö. az előbbi jegyzetekkel is. 34 A számadatok sajnos nem teljesen megbízhatóak, több járás községeinél alapos a gyanú, hogy a "magister loci", a "helység iskolamestere" nem jelent valóban azon faluban lakó tanítót; további adatainkat ezzel a bizonytalansággal adjuk közre. 35 Ld. később részletezve a siklósi járás adatait, vö. a 2. táblázattal. 36 Egyedül Nagyharsányból és Siklósról vannak pontos adataink, a nagyharsányi református iskolamester összesen 100 gyermeket (49 fiút és 51 leányt) tanít, a siklósi katolikus ludimagister 77 gyermekkel (55 fiúval és 22 leánnyal), a református tanító 105 gyermekkel foglalkozik. 37 Sándor, 1979. 136-137. p. 38 Bán, Lippó, Majs: r.kat és g.n.e; Bellye, Vörösmart: r.kat. és réf.; Hercegszőlős: g.n.e. és ref. tanítók. 39 Vörösmartról hiányosak a lélekszámra vonatkozó adatok. 40 Bellye, Csúza, Daróc, Hercegszőlős, Karancs, Kő, Kopács, Laskó, Sepse és Vörösmart falvakban; ezek közül csak Kő reformátusai tartoztak Karancshoz, mint anyaegyházhoz, a többi helységben önálló református eklézsia volt. A népesebb, több valláshoz tartozó falvakban 2-2 tanító is működött; minden református község tartott el tanítót. Az említett 1743-as forrás is tud Kő községben tanítóról, a tanúk emlékezete szerint valószínűleg már az 1720-as évek, sőt, talán 1709 előtt. BML IV l.o 5. 41 Kiss, 1995. 532., 537. p. Zalából boronafalas, sárral betapasztott sövényfalú és tömésfalú iskoláról is értesülünk, közel azonos korszakból. Bíró-Káldy, 1994. 17 p. et passim. 42 Pécsváradon és Mohácson mindhárom vallásnak van tanítója; Babarc: r. kat. és réf., Somberek, Dunaszekcső és Véménd: r. kat. és g.n.e. tanítók. 43 A leírás szerint r.kat. „illírek", r.kat. magyarok, ref. magyarok, ev. németek, g.n.e. szerbek és még 13 izr. Vö.: Bán, 1995. 313. p. 44 Köztük a Baranyavári járáshoz tartozó Sepse filiája, a közepes nagyságúnak számító Kölked is; a tanító egyébként itt is ellátja a jegyzői feladatokat. 45 Ezek közül 18 r.kat., 2 ev., 1 g.kel.; a Hegyháti járás tanítói elleni panaszokról Id. a 33. sz. jegyzetet. 46 Vallási megoszlása: 47 község lakói r. kat.-ok, 1 községé ref.-ok, 1 községé görögkeletiek, további 4 községben r.kat.-ok és ref.-ok ill. r.kat.-ok és g.kel.-ek fordulnak elő; ezek közül egy faluban a katolikusok kevesebben vannak, mint a reformátusok. 47 Vallási megoszlása: 42 község lakói r.kat.-ok, 17 község lakói refok. 48 Petrovich, 1971. 159. p. 49 Jövedelmének részletezését Id. a 28. sz. jegyzetben. Szlavóniai magyar falvak református iskolamestereiről, származásukról, pályájukról: Penavin, 1981. 193. p. ÎO

Ezek a következők: Siklós mezőváros, Besence, Bisse, Bogdása (ebben a járásban egyedül itt emelik ki a tanító kántori teendőit), Csarnóta, Csepel, Drávaiványi, Drávapalkonya, Drávaszabolcs, Gyűd, Kémes, Kiscsány, Kisharsány, Kistótfalu, Kórós, Matty, Nagyharsány, Nagytótfalu, Old, Páprád, Siklósnagyfalu, Szava, Terehegy, Turony, Vajszló, Diósviszló. 51 Némileg számszerűsítve: a járás községeinek majdnem 90 %-ában, 53 faluban laknak reformátusok, a tiszta református falvak az összes falu egynegyedét teszik ki, a református többségű falvak a 60 %-át. Valamiféle tanítás folyik minden olyan faluban, ahol reformátusok élnek; saját rector-а. van 27 közösségnek, ez azon falvaknak, amelynek réf. a lakossága ill. ahol ref.-ok is élnek, csaknem az 50 %-a, az összes falunak 45 %-a. Említettük, hogy nemcsak anyaegyházak alkalmaztak magister-i, 8 filiának is volt saját tanítója, ezek között pl. Besencének (lélekszáma 200 körül), Csarnótának (260 körül), Kórósnak (340 körül). Távolabbra vezetne annak vizsgálata, miért tartotta oly fontosnak az összes helvét hitvallású gyülekezet, hogy valamilyen módon (akár az ugyancsak több filiában működő lelkész szolgálatával) gondoskodjék az oktatásról, legalább a „hitbeli dolgok" és az olvasás tanításáról, továbbá miért tett meg minden erőfeszítést 19 község (Siklós mellett 18 falu), hogy lelkésze is és tanítója is legyen és hogy tudta helyi értelmiségét eltartani, hiszen ezek között a 2600 fölötti lélekszámú Siklóson 900 körüli református élt, míg Nagyharsányban 1100-nál is több, Siklósnagyfaluban 600 fő alatt, Bissen, Kiscsányban kevéssel 400 fő alatt, Szava, Terehegy községekben félszázzal 400 fő alatt, sőt Turonyban 300 fő alatt voltak reformátusok. Vö.: Bíró-Káldy, 1994. 6-7. p., továbbá a 2. sz. melléklettel.