Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)
Történettudományok - T. Papp Zsófia: Baranya vármegye vallási és oktatási helyzete Széchényi Ferenc királyi biztosi tevékenysége idejében (Széchényi Ferenc 1785–86-os Descriptio-jának adatai alapján)
A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 44-45 (1999-2000) 105-121 Pécs, 2002 Baranya vármegye vallási és oktatási helyzete Széchényi Ferenc királyi biztosi tevékenysége idejében (Széchényi Ferenc 1785-86-os Descriptio l-jànak adatai alapján) T. PAPP Zsófia Bevezetés Széchényi Ferencnél sokkal ismertebb a közvélemény előtt legkisebb fia, a Lánchidat építő, Magyar Tudományos Akadémiát alapító „legnagyobb magyar", Széchenyi István. 2 Maga Ferenc gróf főként múzeum- és könyvtáralapítóként lett híres, gyűjteményeit a nemzetnek ajánlotta fel, azokból lett a Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár. Illene legalább vázlatosan ismernünk életének, pályájának főbb állomásait; ennek a pályának ugyanis egy rövid szakasza kapcsolódik a régióhoz, Baranya megyéhez; a család 3 , a tanulmányok megismerése pedig nyújtana valami adalékot Széchényi említett nagy tettének hátteréhez, s forrásunk létrejöttét is megvilágítaná. Széchényi Ferenc családja, élete, pályafutása Széchényi Ferenc 4 1754-ben született a Sopron vármegyei Széplakon. Tanulmányait kezdetben otthon, majd (1764-1772) a soproni és a nagyszombati jezsuita gimnáziumban végezte. Apja, Széchényi Zsigmond halála után anyja, Cziráky Mária tovább taníttatta kisebbik fiát - valószínűleg a rokoni-baráti kör rábeszélésére. Igen jelentős volt az ifjú Ferenc fejlődésére nézve az a rövid idő is, 1774 júniusáig, amit későbbi sógorával, Festetics Györggyel együtt a bécsi Collegium Theresianum-ban 5 , annak jogi tanfolyamán tölthetett; kiváló világi és jezsuita tanárai nagy hatással lehettek az ifjúra; széleskörű műveltségét, az állam szerepéről való elképzeléseit, modern gazdaságszemléletét itt szerezte. 6 Széchényi Ferenc politikai pályafutása három önálló részre osztható. Az első szakasz tíz esztendőt tett ki, változó, egyre nehezebb feladatokkal 7 , ezen szakasz utolsó éveibe, királyi biztosi tevékenysége idejébe esik forrásunk létrejötte is. Ennek kapcsán előre kell vetni, hogy II. József 1785 februárjában közölte a kancelláriával, hogy a vármegyéket kerületekbe egyesíti, a sok főispáni állást megszünteti, helyükbe 10 királyi biztost 8 nevez ki, nagyobb hatáskörrel. Széchényi a neki szánt Zágrábi kerületet cserélte fel a Pécsi kerülettel, s így lett 1785. április 18-án tolnai főispán, ugyanakkor Tolna, Baranya, Somogy, Szerem és Verőce vármegyék királyi biztosa 9 , betegségére hivatkozva 1786 elején, véglegesen 1786 augusztusában lemondott 10 ; utódja ez év decemberétől Splényi József lett. A Descriptio Széchényi Ferencnek 11 , mint a II. József-féle többi új kerület királyi biztosának is, 1785. június l-ig kellett elfoglalnia állását. Széchényi Ferenc tehát 1785-86-ban, összesen szűk másfél évig 12 volt a II. József által kialakított új Pécsi kerület, a Districtus Quinqueecclesiensis első embere. Ezen minőségében állított vagy állíttatott össze 13 1785 május-júniusában, még munkájának tényleges megkezdése előtt egy kérdőívet 14 , mely csaknem 400 (pontosan 397) kérdést 15 tartalmaz s Széchényi nyilván arra törekedett, hogy azt a kerület minden községében megválaszoltassa. Egyedül Baranya vármegye járási tisztségviselői írták össze ezen kérdésekre a megye összes községében a válaszokat, ezek azok a leírások, amelyek forrásunkban olvashatók. 16 A kézirat négy vaskos kötetből áll (323, 452, 317, 561 f.); valószínű, hogy utólag kötötték be így. Az első kötet a községek (mezővárosok, falvak, puszták) járásonkénti felsorolásával kezdődik. A második kötet elején olvashatjuk a 2 főbb kérdéscsoportba osztott (a járásokról általában és a községekről egyenként), de tulajdonképpen 14 csoportba sorolt, szakaszonként beszámozott kérdőpontokat. 17 Vallási és oktatási állapotok A járások egészére vonatkozó kérdéscsoportban is van néhány ezzel kapcsolatos kérdés, de inkább a községek egyenkénti leírásában, a 2. fejezetként kezelt, az egyházi állapotról (De statu ecclesiasticó) feltett kérdések irányulnak az anyaegyházakra és filiákra, a lelkek számára, a lakosok vallási megoszlására, a papokra, lelkészekre, a tanítókra, azok jövedelmére, valamint a búcsúkra, a csodatévő képekre, a szerzetesrendekre, a szegényházakra, kórházakra. Széchényi Ferenc a kérdéscsoport végén hangsúlyozza, hogy ahol lehet, ezeket értelemszerűen végig kell kérdezni a római katolikusokon kívül az ágostai és a helvét hitvallásúaknál, azaz az evangélikusoknál és a reformátusoknál, valamint a görög egyesült és nem egyesült vallásúaknál is - ezek mai
