Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)

Történettudományok - Fedeles Tamás–Tegzes Ferenc: Mágocs pecséthasználata (1759–1950)

FEDELES T. & TEGZES F.: MÂoocs PECSÉTHASZNÁLATA (1769-1950) Ю1 "Azokat a kiadványokat, melyeknek nincs hivatalos levelezés vagy jelentés jellege, igy különösen a községi határozatokat, községi bizonyítványokat, hitelesítési záradékokat, láttamozásokat stb. el kell látni a község hivatalos pecsétjével." (126000/1902. B.M. 38. §.) Ezt a pecsétjét használta kizárólagosan Mágocs 1919. június 2-ig. A Tanácsköztársaság időszaka 1919. júniusában a márciusban bekövetkezett rendszerváltásnak megfelelően felbukkan a képviselőtestületet felváltó munkástanácsi pecsét. (15. ábra.) Ennél korábbi nyomára nem bukkantunk, sőt még június 2-án is szerepel a munkástanács nevében kiállított iraton a régi pecsét.

33 Ez keret nélküli, két sorban elhelyezkedő feliratot tartalmazó vízszintes elrendezésű hitelesítő eszköz. Nagysága 5,7><1 cm, a betűk nagysága 3 mm. A település státuszát visszaállította a pecsétfelirat. Ezt követően ezt a pecsétet hol önmagában használta a település adminisztrációja, hol az előbbivel együttesen. 1919-1950 A korábbi államforma visszaállítása után az 1903-as pecsét használatának kizárólagossága lépett megint előtérbe. Ennek használata kimutatható egészen 1948 augusztus 14-ig, amikor is egy másik pecsét lép a színre. A 16. ábrán szereplő pecsétre egy gabonabeszolgáltatásról szóló jelentésen bukkantunk rá.

34 A pecsét 3,5 cm átmérőjű, nyitott pecsétmezejében Mágocs neve 4 mm-es betűnagysággal jelenik meg, a többi felirat 3 mm-es. Két dologban tér el a még mindig érvényes monarchiabeli rendelkezéstől: hiányzik a törzskönyvezés éve, és szerepel annak a járásnak a neve is, ahová közigazgatásilag tartozik. Erre az új pecsétre valószínűleg azért volt szükség, mert az iratokon szereplő egyik pecsétje már szemmel látható módon nagyon kopott volt. (A pecsétváltásra vonatkozó konkrét dokumentáció nem szerepel az alispáni iratok közt.) Ez a kettő maradt a település hivatalos pecsétje 1950 őszéig, amikor is a tanácsok léptek a közigazgatás területére. Jegyzői pecsétek Korábban arról irtunk, hogy Mágocsnak mindig két hitelesítő eszköze volt, s az egyiket a jegyző kezelte. Ez így is volt. Akkor használta, ha olyan okmányt kellett alá írnia, amelyet a közösség, a település egyetemlegessége nevében adott ki. De volt egy másik pecsét is, amelyet az eddigi kutatásaink szerint csak a segédjegyző használt. A 17. ábrán bemutatott pecsét ilyen. Valószínűsíthető, hogy az 1871: XVIII. te. kiadása után rendszeresítették. A "jegyzőség" fogalom ne tévesszen meg senkit. Ugyanis Mágocs nem jegyzőség volt, tehát nem tartozott hozzá közigazgatásilag másik község. Megtalálható útlevél céljára kiadott igazoláson az 1878. évben, vagy egy 1895-ben kiadott születési anyakönyvi kivonaton. Ennek formája: enyhén ovális, fekvő helyzetű . Nagysága: 2,9x2,5 cm. A nyílt pecsétmezőben elhelyezkedő felirat betűinek nagysága 4 mm. Még helykitöltő díszítést láthatunk benne. Ez 1897. április 10-ig volt használatban, amikor is a 18. ábrán látható pecsét váltotta fel. Ezen a napon küldte be a hegyháti főszolgabíró az alispánhoz leendő köröztetés végett, amely április 14-én meg is történt.

36 Ez a váltás valószínűleg összefügghetett az 1886:XXII. tekéi, amely már a nagyközség fogalmának használatát szigorúbban megkövetelte. Majd megint egy váltás következett be a Tanácsköztársaság időszakában. Ekkor a 19. ábrán látható hosszúkás pecsét lépett funkcióba. Ez keret nélküli, 7 cm. hoszszúságú, a felirat egy sorban nyert elhelyezést. A betűk 2 és 4 mm közt váltakoznak. A jegyző és helyettese egyaránt használta. A külön jegyzőségi pecsétnek a használata ezzel az időszakkal meg is szűnt. Előljárósági pecsét Az első világháború időszakában egy újabb pecsét bukkant fel. A 20. ábrán láthatót a jegyző használta és csak a háború tartama alatt. Rendszeresítésének okára a kutatás még nem tudott választ adni. Keret nélküli, 6,5 cm hosszú, a feliratot 2 cm. és 4 cm. nagyságban helyezték el. Az eddigi kutatásaink során még egyik település pecséthasználatában sem találkoztunk ilyen típusú pecséttel. Ez a pecsét kettős funkciót látott el. Nem csak hitelesítésre használta a jegyző, hanem úgynevezett fejbélyegzőként is. Ekkor nem az okirat aljára került az aláíró neve mellé, hanem az irat felső részére, jelölve, hogy az irat hol keletkezett. Ugyanilyen kuriózum a települések pecséthasználatában a 21. ábrán bemutatott dokumentum hitelesítése. Az ilyen jellegű hitelesítésre sem találtunk még példát a baranyai települések pecséthasználatában. De ezt a gyakorlatot is csak az első világháború időszaka alatt tapasztaltuk Mágocs esetében.

3