Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Természettudományok - Papp Jenő: A Dél-Dunántúl gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae) VI. Helconinae 3. és Cheloninae

PAPP J.: A DÉL-DUNÁNTÚL GYUJCOSFÜRKÉSZ FAUNÁJÁNAK ALAPVETÉSE VI. 59 gazda tápnövénye: cseresznye), leg. et educ. Reichart Gábor. VI/2: 6 9 + 3 ff: Mozsgó, 1 9 ex larva Pandemis heparana Denis et Schiffermüller (Lep. Tortricidae), 5 9 + 3 ci*: Recurvaria leucateîla Clement (Lep. Gelechiidae), leg. et educ. Reichart Gábor. 2 9: Vasas, ex larva Recurvaria leucateîla Clement (Lep. Gelechiidae) 1973 május 4 (a gazda tápnövénye: nemes körte), leg. et educ. Reichart Gábor. - Gyakori sót közönséges faj mind Európában mind Magyarországon. Nálunk a gyümölcskártevő Recurvaria fajok ellen egyik potenciálisan alkalmazható gyilkosfürkész faj a biológiai védekezés keretében (PAPP 1994: 496). Ascogaster armata Wesmael, 1835 - VI/1:2 9 + 1 ff: Komló, Zobák-puszta. VI/2: 1 ff: Mernye, Szana. - VIII. - Nyolc európai országból közölték, sehol sem, így nálunk sem gyakori. Ascogaster bicarinata (Herrich-Schaeffer, 1838) VI/2:1 ff: Simontornya. - VI. - Dél-európai faj, Magyarországon őszesen hét helyen került elő (PAPP 1996a: 133). Ascogaster brevicornis Wesmael, 1835 - VI/2: 1 9: Nagykanizsa, Csónakázó-tó. 1 9: Somodor, Somodorpuszta, Heracleum sphondylium-xól hálózva. - VIII. Eddig 11 európai országból közölték, valószínűleg európai elterjedésű faj. Hazai lelőhelyeinek a száma 13, ebből kettő esik a Dél-Dunántúlra. Ascogaster caucasica Kokujev, 1895 (=A. rostratus Szépligeti, 1896) - VI/1: 2 9: Pécs, Misina. - VI. Magyarországon a Pilisicum-ban (II/l) gyakori, máshol inkább szórványos előfordulású. Ascogaster dentifer Tobias, 1976 - 1/1: 1 ff: Siófok. VI/1: 1 ff: Pécs, Lapisi út, karsztbokorerdőben hálózva. 2 ff: Pécs, Misina-tető. - VI. - Több mint két évtizeddel ezelőtti leírása óta bebizonyosodott, hogy Magyarországon is gyakori faj. Ascogaster dispar Fahringer, 1934 - 1/1: 1 ff: Véménd. 1 ff: Zamárdi, Tóközpuszta. VI/1: 1 ff: Szederkény. VI/2: Nagykanizsa, Csónakázó-tó. - IV, VI és VIII. - Magyarországon az utolsó 3-4 évtizedben viszonylag gyakran gyűjtötték az ezt megelőző évtizedekhez képest. Ascogaster gonocephala Wesmael, 1835-VI/2: 1 9: Szilvásszentmárton, Puszta-hegy. - VII. - Szórványos előfordulású faj: csak hat európai országból közölték (Nagy-Britannia, Belgium, Franciország, Szerbia, Moldova), Magyarországon pedig összesen négy helyen gyűjtötték (PAPP 1996a: 135). Ascogaster grahami Huddleston, 1984 - VI/2: 1 9: Bőszénfa, Ropoly. - VIII. - Magyarországon elég gyakori faj, 14 lelőhelyét jegyezték fel (PAPP 1996a: 135). Ascogaster klugii (Nees, 1816) (=A. neesi Reinhard, 1867)-VI/2:1 ff: Balatongyörök. 1 9: Mernye, Rákóczi utca. - VI és VIII. - Európában és Magyaországon egyaránt gyakori faj. A Mecsek-hegységben is biztosan él. Ascogaster quadridentata Wesmael, 1835 - VI/1: 1 ff: Hosszúhetény, ex larva Recurvaria leucateîla Clement (Lep. Gelechiidae) 1971 V 10 (a gazda tápnövénye: nemes körte). 1 9: Hosszúhetény 1975 IV 8, ex larva Hedya nubiferana Hübner (Lep. Tortricidae) 1975 V 5 (a gazda tápnövénye: cseresznye), leg. et educ. Reichart Gábor. 1 ff: Pécs, Tettye (Mecsek-hegység), OrnoQuercetum-Ьзп hálózva. 3 ff: Szederkény. VI/2: 1 tf: Balatonberény, Himelle. 3 9 : Kaposvár, Malaise-csapda. 1 9 : Mernye, községi szőlő, Heracleum sphondyllum-ről hálózva. 1 ff: Mozsgó, ex larva Recurvaria leucateîla Clement (Lep. Gelechiidae) 1971 V 26 (a gazda tápnövénye: nemes alma), leg. et educ. Reichart Gábor. 4 9 + 1 ff: Pacsa. 1 ff: Simonfa. 2 9: Simontornya. 1 ff: Zalalövő, Irsapuszta, Malaise-csapda. 1 9: Zákány. - VVIII. - Hasonlóan az A. annularis-hoz ez az Ascogaster faj is potenciális parazitoidja a gyümölcskártevőknek (Cydia, Hedya és Recurvaria fajok), tömeges alkalmazásuk a gyakorlati növényvédelem feladata (PAPP 1994: 496). Ascogaster scabricula (Dahlbom, 1833) - 1/1: 1 ff: Zamárdi, Tóközpuszta. VI/1: 1 ff: Pécs, Tubes-gerinc (Mecsek-hegység). VI/2: 1 ff: Zalalövő, Irsapuszta. - VI. - Magyarországon összesen nyolc helyen gyűjtötték (ideértve a dél-dunántúli három lelőhelyet is). Nem gyakori faj sem nálunk, sem Európában. Ascogaster varipes Wesmael, 1835 (=Chelonus catulus Marshall, 1885) - VI/1: 1 ff: Komló, Hidasivölgy (Mecsek-hegység). 1 9: Máriagyűd. 2 9 + 2ff: Nagyharsány, Szársomlyó. 1 9 + 1 ff: Pécs, Lapis. 1 ff: Pécs, Tubes. VI/2: Bőszénfa, Ropoly. 2 9 + 1 ff: Mernye, Szana. 1 ff: Somogyaszaló, Desida (lelőhelycédulán „Déshida"), Quercetum petraeae-cerris-Ъеп hálózva. -VVIII, leginkább májusban és augusztusban gyűjtötték. Magyarországon közönséges faj, Európa jórészében szintén gyakori ül. közönséges. Chelonus Jurine, 1801 Magyarországon jelenleg 37 Chelonus faj jelenlétéről tudunk (PAPP 1996a: 136); ez a szám a jövőben bizonyára növekedni fog (legalább néhány fajjal), hiszen a Chelonus fajok nyugat-palearktikus kutatása még sok újdonságot eredményezhet. A 37 faj közül 22-t sikerült a Dél-Dunántúl faunájában kimutatni, ez a hazai fajok 59,4%-a.