Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Muzeológia - Uherkovich Ákos: 25 éves a Janus Pannonius Múzeum természettudományos „tájkutató-programja”

342 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 4142 (1996-97) ségnek az eredményeit. Kezdetben a botanikai és zoológiai eredmények nagyobb része csak a védetté nyilvánítás azután született meg. Természetesen ez sem volt haszontalan, sőt, véleményünk szerint nagyon is fontos tevékenységként értékelhetjük ezt is: a védett területek alapfelmérése mintegy „leltárt" szolgáltatott a szóban forgó területről. Tipikusan ilyen utólagos felmérés volt a Barcsi Tájvédelmi Körzet vagy a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet szervezett vizsgálata (vö. UHERKOVICH 1978,1981,1983,1985,1992), illetve a Zselici TK és a Kelet-Mecsek TK-ban folyó bizonyos vizsgálatok, amelyekről csak szórványosan jelentek meg publikációk. A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva menti területeit viszont már az előtt kutattuk, mielőtt a védetté nyilvánítás megtörtént. Itt - a Barcsi TK-en kívüli Dráva-szakaszon - 1992-ben kezdődött a rendszeres zoológiai feltárás, és az 1996. évi Nemzeti Park avatásakor már kezünkben volt az első eredményeket bemutató kötet (UHERKOVICH 1995) is. Ezzel a munkálatok nemhogy leálltak volna, hanem még sokkal nagyobb lendületet vettek, s ennek eredményeit mindennél ékesebben bizonyítja a három év múlva megjelenő újabb gyűjteményes kötet (UHERKOVICH 1998). Ezzel a Dráva mente alapfelmérésében megtettük azt, amit az adott időszak tehát 1992 és 1997 között - egyáltalán megtehettünk. Nem állíthatjuk, hogy ezzel a Dráva mente minden tekintetben ismertté vált. Számos állatcsoport még teljesen ismeretlen a mai napig is - ezeknek vagy nincs hazai művelője, vagy nem vettek részt a munkaközözösség tevékenységében. A már ismert csoportok esetében érdekes és fontos kérdés egyrészt elméleti szempontból, másrészt a természetvédelem gyakorlati munkája érdekében, hogy milyen változások következnek be az állat- (és növény-) világban hosszabb távon. Jelenleg a Dráva menti vizes élőhelyek monitorozó munkája folyik. Más területeken hasonló munkák folytak, általában rövidebb ideig. Ezekről nem volt érdemes önálló gyűjteményes kötetet megjelentetni, viszont az éves jelentések - amelyeket a megbízók részére készítettünk - sok értékes rész-adatot tartalmaznak a szóban forgó területek bizonyos állat- és növénycsoportjairól. Ilyen részjelentések készültek a Dráva mentéről is, s csak ilyen jelentések formájában adtunk számot eredményeinkről a Gemenci Tájvédelmi Körzetben, a Baláta-tóról vagy a Jakab-hegy déli előteréről. A Somogy Megyei Múzeumok szervezésében ugyancsak folyt és folyik a jelenben is a miénkhez hasonló felmérés, részben közös munkatársi gárdával, s az eredmények megjelenítése is hasonló (vö. ÁBRAHÁM 1992). A fentiekben ismertetett felmérő munka - amint azt említettem - teljesen saját, azaz múzeumi kezdeményezésre indult be. Rövid idő elteltével a természetvédelem illetékes szervezeteinek felkérésére munkánk határozott irányt vett, természetesen megtartva a kutatói szabadságot, és figyelembe véve a vizsgált növény- illetve állatcsoport optimális vizsgálati módszereit. Az alábbi időközben esetleg már megváltozott nevű vagy funkciójú - szervekkel alakítottunk ki együttműködést: Pécsi Természetvédelmi Felügyelőség; Dél-Dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság; Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; (majd ismét Dél-Dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság); Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága; KTM, majd KöM (Országos) Természetvédelmi Hivatala. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága; Munkánkban olyan további partnereink is voltak, amelyek nélkül a terepmunka bizonyos részei elképzelhetetlenek lettek volna: erdészetek és erdőgazdaságok (Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, majd Mecseki Erdészeti Rt.; Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság; illetve ezek egyes erdészetei, erészeti igazgatóságai), vízügyi szervek (Bajai és Pécsi Szakaszmérnökség). S nem utolsósorban meg kell említenünk a fentieken kívül még három olyan szervezetet, amelyek az eredmények megjelenítésében - köteteink kiadásánál - nagy szerepet játszottak a nyomdaköltségek egy részének átvállalásával: Barcs Nagyközségi Tanács (az időben még nem város volt); Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága és a Szentegáti Állami Gazdaság, Szigetvár. Köszönet a támogatásért! Résztvevők, témák, eredmények Az elmúlt huszonöt év során 77 munkatárs vett rész rövidebb-hosszab ideig a tájkutató programban. Van közöttük olyan, aki már az első évben bekapcsolódott a tevékenységünkbe, és a mai napig is velünk tart (Tóth Sándor, Zirc), mások ugyan később kezdték a közös munkát - olykor már csak életkoruk miatt is - de a mai napig munkakapcsolatban állnak velünk (pl. Ábrahám Levente, Józan Zsolt, Nógrádi Sára, Szinetár Csaba, Sziráki György stb.).